Bunkerek a Vár alatt

Bunkerek és óvóhelyek a város alatt 1939-1989

Moderátorok: csart, bunkerman

Re: Bunkerek a Vár alatt

HozzászólásSzerző: csart » 2012.08.06. 13:28

Még annyit , hogy a követségek alatt erősen feltételezhető , hogy kialakítottak óvóhelyeket, még a háború előtt, amiket később modernizáltak. Annyi biztos , hogy volt rá lehetőség.
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Bunkerek a Vár alatt

HozzászólásSzerző: hauser » 2012.08.06. 19:47

Igen ismerem a hűtővíz alagutat meg mást is majd 1,5 évet sikerült ott töltenem folyamatosan...Hol lent hol fent hol kint hol bent ,hol alul hol felül és néha ejnye-bejnye helyeken is.:-) :-) :-)
hauser
 
Hozzászólások: 33
Csatlakozott: 2009.10.05. 06:12

Re: Bunkerek a Vár alatt

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2014.05.03. 18:19

Budapest a diktatúrák árnyékában könyv az alábbiakat írja a Várhegy alatti Horthy óvóhelyről, amit Vezetési pont néven jelöl.

A Várhegy gyomrában 1936-ban kezdték meg a bombabiztos óvóhelyek kiépítését a magyar állami vezetés számára. A munkálatok Uy Károly és Uhlyarik Róbert építésmérnökök tervei alapján folytattak és mintegy 100 fő elhelyezésére szolgáló létesítmény 1942-re készült el. Az objektumot egy 35 m³-es gázolajtartállyal, egy 200 kg-os kenőanyagtartállyal, valamint négy darab, összesen 466 m³ űrtartalmú víztartállyal látták el, az energiaellátásról pedig két 200 kW teljesítményű dízelmotor gondoskodott. Szigetelését ólomlemezek felhasználásával a legmodernebb eljárásokkal készítették. A kétszintes, 28 kis irodahelyiséget, valamint közösségi tereket is magában foglaló kormányóvóhely a Lánchíd folytatását jelentő alagút középső részéből nyílt, emellett tovább öt kijárat kötötte össze a külvilággal.
Meg lehetett közelíteni a Várpalotából (egészen pontosan Horthy személyes rezidenciájából), a Színház utcából, az egykori miniszterelnöki palotából (Sándor-palota), illetve kijáratok indultak a Várhegy keleti, nyugati, valamint déli oldalára is.
A kormányóvóhelyet folyosó kötötte össze a színház utca alatt létesült külügyminisztériumi óvóhellyel is. Horthy Miklós egyetlenegy alkalommal sem használta a bunkert. Első lakója Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok, illetve a IX. SS-hegyihadtest parancsoksága volt, ők a Werbőczy (Ma Táncsics Mihály) utca 7-ből, a Hatvany-palotából költöztek ide. Újév után az I. magyar hadtest parancsoksága is ideköltözött, ők az óvóhely felső szintjét kapták meg. Az alagút két oldalát homokzsákokkal torlaszolták el a belövések elől, a biztonságos belső tereket pedig az SS-hegyihadtest járműparkjának elhelyezésére használták.
Budapest ostroma után 1950-ig az óvóhelyet nem üzemeltették, ekkor azonban döntés született egy P-50 kódszám alatti, új kormányóvóhely létesítéséről, amelyet a régi kiegészítésével terveztek megépíteni. Két év alatt rabokkal újították fel a létesítményt, és végül egy jelentősen nagyobb méretű, 7000 négyzetméteres hasznos területű és mintegy 400 személy elhelyezését lehetővé tévő komplexumot alakítottak ki, amelynek bejárata a Dózsa György-szobor melletti telekről nyílt (ez ma focipályával szomszédos barakksor).
A régi kormányóvóhelyet 80-ról 120 méter hosszúra bővítették, és ehhez a közeépnél hozzátoldottak egy új, mintegy 40 méter hosszú, kétszintes betonbunkert is. Utóbbiban a belügy- és a honvédelmi miniszter, a párt első titkára és még néhány kiválasztott funkcionárius kapott irodákat, amelyeket a Honvédelmi tanács részére létrehozott tárgyaló egészített ki. Ezzel egy időben újjáépítették a Dózsa György tér északi és déli sarokházát is, amelyek az ostrom alatt súlyos károkat szenvedtek. Mindkét épületben az ÁVH káderei kaptak lakásokat.
1968-tól a létesítményt modernizálták. Az óvóhely atomcsapás esetén is biztonságot nyújtott az MDP (később pedig az MSZMP) Politikai Bizottság tagjainak, akikre a létesítményben külön szobák és előre odakészített személyi tárgyak vártak. Mozgósítás alkalmával egy órán belül az objektumnak teljes készültségben kellett állnia: erről évente két gyakorlat gondoskodott. A Sztálin-barokk stílusban épült politikai tárgyalóterem mind a mai napig változatlan formájában fennmaradt, a helyiségek nagy részét azonban a nyolcvanas években felújították. A teljes építkezés költségei mai áron feltehetően elérnék a 30 milliárd forintot is. Mivel a vezetési pont viszonylag hamar elavultnak minősült, az 1970-es években a kormány számára Lillafüreden, a kastélyszálló közvetlen közelében építettek egy modernnek számító „I. lépcsős” bunkert, a Várhegy mélyén található vezetési pont pedig „II. lépcsősként” tartalékba került. Titkosságát 2006-ig tartották fent, az objektum sorsa azonban jelenleg még bizonytalan.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Előző

Vissza: Sas-hegy, Szikla központ, Citadella, Budai Vár

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég

cron