Szikla központ

Bunkerek és óvóhelyek a város alatt 1939-1989

Moderátorok: csart, bunkerman

Szikla központ

HozzászólásSzerző: admin » 2009.02.02. 19:33

A Szikla központtal kapcsolatos kérdések, történetek, legendák.
admin
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 40
Csatlakozott: 2008.12.28. 08:30

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: csart » 2009.02.03. 18:45

István!

A föld alatti részekről a következő. A legnagyobb probléma , hogy valószínúleg a Sziklát is átalakították a háború után, akár teljesen át is épülhetett. én csak a háború utánról tudok biztosat. A Szikla korabeli kódneve "Fellegvár" három szintes objektum. A felső szinten a repülők és a légtér irányítását végezték, középső szinten a légvédelmi tüzérséget koordinálták, a legalsó szint funkciója ismeretlen. A Sas-hegy alagút valóban lehet csak legenda, az ottani harcok leírásánál emlékeim szerint nem szerepel semmi "furcsa", pedig logikus lett volna , hogy a Sas-hegyre beszorult németek a föld alatt próbáljanak meg visszavonulni. Tehát ha volt alagút az vagy beomlott a harcok során, vagy egyáltalán nem is létezett ilyesmi.

1973 környékén egy kis sportpálya kialakításán dolgoztak a ("Mély 23", Szikla későbbi fedőneve) katonák, a köves talajt légkalapáccsal bontották és egy helyen beszakadt egy járat. Az alagútban egy rozsdást pisztolyt és sisakot találtak, a visszaemlékezés szerint az alagút a Citadella felé futott! Az, hogy 73-ban háborús maradványokat találjanak a föld alatt egyáltalán nem meglepő a Vár támfalának vízelvezető rendszerét is csak ebben az időben tisztították meg a háborús hulladéktól.

Önmagában ezeknek az alagutaknak hadászati jelentősége csak az ostrom alatt volt, később már semmi hasznukat nem vették, így valószínúleg nem is foglalkoztak velük. A terület ahol az objektumot kialakították egy régi kőfejtő , így nem meglepő, hogy mindenfelé lehetnek járatok. Ahogy kezdett beépülni a hegy az építkezések során lehet , hogy itt-ott az építők találkozhattak alagutakkal, de valószínúleg ugyan úgy jártak el , mint a véletlenül feltárt kisebb barlangokkal....

Valahol van egy képem a Szikla egyik vészkijáratóról , ha megtalálom felteszem.

Még egy érdekes történet 71 környékéről. Az alagutak jó részét már akkor sem használták, viszont egyre nagyobb problémát okozott az egyre gyakoribb kábellopások. A telefonkábelek ellopását úgy akarták megakadályozni, hogy őrt állítottak az alagutakhoz. Ez múködött is egy darabig , de később feledésbe merült, hogy pontosan mit is őriz az őr. Az őrök sem tudták, hogy miért vannak ott és miért kell egy üres alagutat őrizniük, így kerestek maguknak hasznos elfoglaltságot... Elkezdték lopni a telefonkábeleket. :D
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: csart » 2009.02.03. 19:12

A hadianyagról a következőt.
A szikla nyugat felől nincs a legjobb irányban, mivel gyakorlatilag itt van alegközelebb a felszínhez. A főbejárata(amiről tudok) nem túl nagy , sőt itt-ott lépcsők is vannak az első szakaszon, így nagy mennyiségú felszerelés és ellátmány felhalmozására nem a legideálisabb szerintem. Sokkal alkalmasabb raktárak voltak a Budafoki pincék , vagy a Tétényi-fennsík alatt létesített hatalmas raktárak. Az utóbbit a visszaemlékezések szerint a németek már nem tudták teljesen kiúríteni a szovjet csapatok beérkezte előtt. Az, hogy sok utánpótlás van valahol felhalmozva pedig relatív. A harcoló csapatok lehet úgy élik meg, hogy nem kapnak elég lőszert, élelmet stb.-t, pedig azt látják, hogy a raktárak tele vannak. A meglévő készletekkel, viszont megfelelően kell gazdálkodni, ezt az egyszerú katonák sosem tudják figyelembe venni, a katona nem tudja , hogy a parancsnokság még hány napra tervezi a harcot, vár-e felmentést stb., egyszerúen nincs abban a helyzetben , hogy meg tudja ítélni, hogy mi a sok és mi a kevés. Egy hadosztály napi fogyasztása olyan 100t-nál kezdődik (élelem, lőszer, üzemanyag, kötszer stb.) és csak a csillagos ég a határ , attól függően , hogy milyen heves harci cselekményekben vesz részt.

csart
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.02.04. 11:55

Sziasztok!

"Érdekes felvetés az, hogy a "Szikla" talán össze volt kötve a Citadellával vagy a Sas-hegyen lévő bunkerekkel. Én nem hiszem azt, hogy ezeket a járatokat a katonaság feledésben és használaton kívül hagyta volna. Bár semmi sem elképzelhetetlen..."

A Szikla a háború előtt is a katonai légiirányítás központja volt. Arra viszont nem tervezték, hogy egy városvédelemben részt vegyen. Természetesen a kor technikai szinvonalán bombabiztosnak számított, és gázbiztosnak is szerintem. Vészkijárata szerintem egy irányba lehetett, ez a Gellért-hegy alatt átmenő vasúti alagút, ehhez elég közel helyezkedik el. Ezt el tudnám képzelni, a Citadella vagy a Sas-hegy viszont már elég távol van. Ráadásul a Citadella katonailag Budapest bekerítéséig nem volt különösebben kiemelt objektum légvédelmi jelentősége volt csupán, más nem. Az ott található bunker is légvédelmi óvóhely és parancsokság. Pl a fényszórós szakaszok települtek a Gellért-hegyre.
A raktárak tekintetében a Citadella az egyik legnagyobb dél-budai ello bázisnak számított az ostrom során. Erre több visszaemléekzés is utal, innét vételeztek az egységek ellosai főleg élelmet, de feltehetőleg lőszert is. Szükségraktárak pedig jószerével voltak még a környéken is. Pl. A Viharos-harcsoport visszaemlékezése alapján, a Kruspér utcában is volt egy elló bázis.

A Sas-hegy kapcsán február elején 1945. febr. 6-7. körül a hegyet gyakorlatilag körbevették, de nem teljesen a szovjetek. Volt menekülőút a várhegy irányában a felszínen. A föld alatti járatok használata persze ettől még nem elvetendő, ha voltak ilyenek, de én nem olvastam ilyesmiről. Ellenben el tudom képzelni, hogy a csatornákat esetleg használták visszavonulási célokra. (A németeknek megvolt a főváros csatornatérképe és ezt ki is aknázták több-kevesebb sikerrel.)

Bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: Gábor István » 2009.02.04. 17:01

Kedves Csart és Bunkerman!

A "Szikla" valóban nem városi harcra készült, azonban mégis jelentősége lehetett volna akkor, amikor a harcok a csörsz utcai park és a TF pályánál voltak, vagyis egy ugrásnyira a "sziklától" és tulajdonképpen a Citadellától. Mivel a készletekkel végsőkig takarékoskodó felső vezetők is látták, hogy az oroszok győzelme napok kérdése (1945. jan. vége) nem hinném, hogy különös ellenvetésük lett volna, hogy a néhány száz méterre harcoló és nélkülöző német-magyar csapatoknak hadianyagot és élelmiszert juttassanak. Az is lehet azonban, hogy a németek nem rendelkeztek a "Sziklában" lévő raktárakkal, hisz ott szinte csak magyar gyártmányú eszközök kerültek elhelyezés aláű. Ez azt bizonyítja, hogy azok felett a magyar vezetés rendelkezhetett.

Egyébként érdekességként megjegyzem, hogy a Gellérthegy alatt futó vasúti alagútban az ostrom alatt egy személykocsikból álló vasúti szerelvény állt és itt kerültek elhelyezésre azon sebesültek, akiket a harcok miatt nem tudtak a Várban lévő "Sziklakórházban" elhelyezni.

üdv
Gábor István
 
Hozzászólások: 19
Csatlakozott: 2009.02.02. 15:17

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: Gábor István » 2009.02.04. 17:22

Sziasztok!

Van még egy fontos momentum ami a Szikla és a Citadella közötti föld alatti összeköttetést bizonyíthatja:

A 70-es években a Kis-Gellérthegy fölött lévő Kocsisrét helyén került felépítésre a Munkásőrség országos központja. Milyen érdekes? Egy olyan helyre, ahol egy köpésre található a "Szikla" és a Citadella sincs messze. Nyilván az akkori hatalomnak stratégiai okokból fontos szempont volt az, hogy a Munkásőrség magaslaton, kiemelt helyen kerüljön felépítésre. Ebből kiindulva máshova is építhették volna, hiszen Bp Budai oldalán elég összefüggő hegyes vidék található, tehát semmi akadálya sem volt annak, hogy pl. a Hármashatárhegyen, vagy éppen a Széchenyi-hegyen építsék fel. Azonban nem ezt tették, henem valamilyen okból a Kocsis rét került kiválasztás alá. Talán nem véletlenül... Ha jól megnézzük, akkor az egykori Munkásőrség épülete szinte toronyiránt helyezkedik el a "Szikla" és a Citadella között kb. félúton. Sőt a Déli Pu-ból futó vasútvonal föld alatti alagútja is gyakorlatilag a Munkásőrség alatt vezet. Ezek érdekes összefüggések és mindenképpen kell lenni rációnak abban, hogy ezek az objektumok nem véletlenül fekszenek egymás közelében... A föld alatti összeköttetés ezért sem tűnik elképzelhetetlennek - még akkor sem - ha a II. vh után a fenntartásuk látszólag értelmetlennek tűnik.

Ezt a hipotézist támaszthatja alá az, amikor tavaly márciusban a kisfiammal a Citadellában lévő légvédelmi bunkert látogattuk meg. Az egyik emeleten a kisfiamnak feltűnt egy üregnek a kijárata. Kérdésemre azt válaszolta a múzeumban dolgozó idős bácsi, hogy ez egy menekülő folyosó. Arra a kérdésre, hogy ez merre vezet azt válaszolta, hogy valahová a hegy belesejébe és a kijárata is valahol a hegy oldalában van.

Vagy esetleg a "Sziklában" vagy a vasúti alagútban.... Ez csak az én feltételezésem. Bár az a sok titokzatos út azért valahol csak összeér.

üdv
Gábor István
 
Hozzászólások: 19
Csatlakozott: 2009.02.02. 15:17

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: Gábor István » 2009.02.04. 17:39

Kedves Csart!

A "Sziklát" valóban használták hedianyagok és egészségügyi felszerelések tárolására. Érdemes elolvasnod Gorka Pál: Budapest elárulva c. könyvének azt a részét, ahol a szerző a gyerekkoráról ír. Gorka Pál az ostrom idején gyerek volt. A háború után mit is csilájanak -az iskola működésének hiányában - a gyerekek, mint hogy bandába verődve naphosszat játszanak az elhagyott katonai eszközökkel. Ekkor látogattak el a Sas-hegy gyomrában lévő bunkerba és persze a "Sziklába". A szerző elmondása szerint a "Szikla" bejáratát is úgys kellett keresgélni a kövek között. Amikor bejutottak megtalálták az egykori térképszobát, amelyben az ott található elektromos kapcsolókkal naphosszat játszottak. Sőt egy csomó mindent elhordtak onnan. Ilyen látogatások alkalmával találták meg a raktárat rogyásig hadianyaggal. Mivel ezek magyar gyártmányúak voltak, ezért feltételezem, hogy ezek a magyar hadvezetés által lettek felhalmozva, a németek tudta nélkül.

A gyerekek játszadozásának az vetett véget, hogy az akkori hatalom képviselői is megjelentek a sziklánál. Ők is annak a bejáratát keresték. Milyen érdekes, miért csak 1945 júliusában? A benyomuló oroszok hogy hogy nem voltak kiváncsiak rá?
Hisz mégis csak innen folyt a magyar légiirányítás.

Tényleg tudsz valamit a Kis-Gellérthegyen folyó harcokról?
Gábor István
 
Hozzászólások: 19
Csatlakozott: 2009.02.02. 15:17

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: csart » 2009.02.04. 18:57

"Az főváros ostromának utolsó előtti epizódja a Gellért-hegy ostroma volt. Február 9-én indul meg a támadás a kis-gellért-hegyi ütegállások ellen nyugat felől, illetve a Lenke tér irányában dél felől. A szovjet csapatok harckocsik támogatásával betörtek a kis-gellért-hegyi tüzérségi állásokba és közelharcban elfoglalták azokat. A Lenke téren támadókat a védőknek sikerült megállítani. A Villányi úti iskolába és templomba települt géppuskaállások tűz alatt tudták tartani a teret, meggátolva ezzel ott minden mozgást. Végül csak aknavetők segítéségével sikerült felszámolni az ellenállásukat. Másnap a szovjetek elérik a Horthy Miklós út aljánál a Gellért-hegy lábát. A Gellért szállóban és a Műszaki Egyetem épületében lévő magyar alakulatok nem kívántak tovább harcolni és megadták magukat, bár mindkét épületet felkészítették a védelemre. A németek még korábban a hegyoldalban lévő villákat előkészítették a védelemre. A kerítéseket áttörték, hogy biztosítsák maguknak a visszavonulását és az épületekben géppuskaállásokat építettek ki. A támadóknak minden villát meg kellett rohamozniuk, miközben a szomszédos villákból is tűz alatt tartották őket. Mikor sikerült elérniük, az egyik villát, akkor a németek visszavonultak egy hátrébb lévőbe. Végül sikerült felszorítania németeket a Citadella erődjébe.113
Az utolsó rohamra február 11-én került sor, mikor hosszú tüzérségi tűz után, mely rést nyitott az erőd falába a szovjet lövészek behatoltak az erődbe és két órás közelharcban elfoglalták azt. A Várhegy ostromára már nem került sor, mert a német és magyar csapatok maradványai február 12-én kitörtek a bekerítésből. Néhányan elérték a német vonalakat, de a többség fogságba esett vagy elesett a harcokban. "
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: csart » 2009.02.04. 19:26

Február 5-én a 16. SS-lovasezred a Németvölgyi út és a Farkasréti temető sarkánál húzódó védőállását feladta, ezáltal a Sas-hegyet védelmező magyar harccsoportot is a bekerítés veszélye fenyegette.796 Szabó Péter – Számvéber Norbert: "A keleti hadszíntér és Magyarország 1943 – 1945"

Egyébként pont a mai nap találkoztam egy másik "sziklással" Több "legendát" újra hallottam tőle. A Sas-hegy - Szikla alagutat , ezt ő biztosra mondat, bár ő sem látta soha! Továbbá azt is mondta, hogy a rendszerből valahol Budaörsön is van kijárat, ezt megint csak nem lehet 100%-ig elvetni, mert van realitása és én már korábban is találtam erre utaló visszaemlékezéseket.

A szovjetek a harcok során áthaladtak, harcoltak a területen és kicsi a valószínúsége, hog ynem találták volna meg az objektumot. A raktárak kapcsán csak azért vagyok kicsit szkeptikus, mert ezek régen alapvetően a vasúttól függtek, a Citadella pedig már messzebb és magasabban van! A Kis-Gellért hegy a sziklával pedig közvetlenül mellette van.
Az is érdekes , hogy a Gellért szálló Rác és Rudas fürdőket szintén alagút köti össze és ebben az alagútban kisvasúti pálya is található, ami akár raktárakra is utalhat.
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: Gábor István » 2009.02.04. 19:56

Szia Csart!

Köszi az információkat!

Tényleg érdemes elolvasnod a Gorka Pál könyvének 72. oldalát. Ott konkrétan elmeséli azt, hogy a játszópajtásaikkal együtt rengeteg fegyvert elordtak a "Sziklából". Pl egy fémdpbozba tett páncélelhárító nehézpuskát is töbek között. A térképszobába vezető hosszú folyosón rogyásig álltak az éleslőszerek. Még kórházi felszereléseket is találtak egy kisebb teremben. Az ő visszaemlékezése szerint a lefele vezető bejárat rendkívül szűk volt és kőtörmelékkel volt álcázva.

Az angol-szászok tudtak róla, hiszen magát a "Sziklát" láncosbombákkal kísérelték meg megsemmisíteni 1945 januárjában. Persze a bombázás félrecsúszott. Ekkor pusztult el a tabáni iskola amely a Tabán tetején a mai Cakó u-i sportpálya helyén volt, és ekkor pusztult el a Hegyalja u. 2. is (napjainkban a Mambo night club működik ott). A nagyapámék háza is kapott a sorozatból a kis-gellérthegyen. El is vitte az egyik felét a háznak.

A budaörsi kijáratról nem hallottam, de nem elképzelhetetlen, bár kicsit messze esik a "Sziklától". Egyszer jó lenne elbeszélgetni egy régi "Sziklással"

Egyébként az ismerettségi körömben van egy olyan mostmár idős katonatiszt, aki annak idején magasrangú tisztként szolgált az OLP nél, pont a "Sziklában". Nagyon kedves öregúr, csak amikor ez iránt érdeklődtem mély hallgatásba burkolódzott. Ez az eset egy másik ott szolgált katonával is megismétlődött, de ő a kérdésem után már nem volt barátságos.

Érdekesség: a Budaörsi úton lévő Petőfi laktanya előtt lévő töltés anyagát, amelyen ma gyorsforgalmi út halad, a Szikla helőtt működött kőbányából hordák oda és építették föl belőle magát a töltést.

A Sas- hegy felé haladó alagútról sem hallottam korábban, de az sem kizárt, viszont a Citadella felé vezető létezésére sok jel mutat és van is benne logika.

Attól tartok sosem tudjuk meg az igazságot...

Az 1973as sportpályaépítés során talált alagút helye hol fekszik pontosan? A közelben csak a TF pálya van, mint sportpálya.

üdv
Gábor István
 
Hozzászólások: 19
Csatlakozott: 2009.02.02. 15:17

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: csart » 2009.02.04. 20:28

Szia István!

Megpróbálom elolvasni a könyv vonatkozó szakaszát. Interneten esetleg fent van valahol?

A hallgatás a titoktartási kötelezettségre vezethető vissza, akikkel én beszéltem(közülük csak egy dolgozott a hegy belsejében a légiirányításnál) azokat már nem kötötte ilyesmi, mivel elmondásuk szerint náluk már nem volt eskütétel, vagy nemes egyszerúséggel ezeket a katonákat elfelejtették felesketni.

A bombázás érdekes, mert 1945 januárjában már erősen Kelenföld környékén volt a frontvonal és már régen teljes volt a bekerítés. ilyen körülmények között csak a védelmet lehetett innen irányítani, azt viszont tudjuk , hogy míg sokszor találkozni a Citadellával és a Várral , mint vezetési ponttal addig én a Sziklát még sosem olvastam sehol... Miért van ez? Mikor költözött el innen a légiirányítás? (erről csak találni valami adatot?)
ha Januárban már nem volt itt semmi, akkor miért akarták bombázni az objektumot(raktárak miatt?). Erről a légitámadásról hol olvastál?

A sportpályánál nem kell valami nagyra gondolni , inkább csak egy kis placcra. Az "informátor" sajnos már nem tudta pontosan felidézni 40 év távlatából a helyét, de megígérte , hogy egyszer elsétál arrafelé és megnézi pontosan.

Lehet kellene egy bejárást szervezni az érintett területre... Az Sas-hegyi óvóhelyre lehet tudunk valami kis látogatást szervezni bejutással. elkezdem szervezni és meglátjuk.

A harcokról egyébként bunkerman pontosabb információkkal rendelkezhet.
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: Gábor István » 2009.02.05. 12:32

Szia Csart!

Érdemes elolvasni a Németh András "Mostohaifjak" c. visszaemlékezését, amely a neten is megvan (Elektronikus Könyvtár). A szerző a Naphegy és a Csörsz utca környékén harcolt magyar katonaként. Ha jól emlékszem ő említi, hogy kb. mikor szűnt meg a légiirányítás a Sziklában. Én sem találkoztam vezetési pontként a Szikla neévével, valószínű, hogy nem is volt az és az ostrom idején le volt zárva. Azt az állítást, hogy hadianyagraktár volt egyenlőre csak Gorka Pál könyve tanúsítja, aki bement oda és a többi gyerekkel együtt fegyverek és felszerelések tömkelegét hordta ki onnan. Még külön meg is emlékszik egy fémdobozba csomagolt páncéltörő puskáról. Sőt elmondása szerint a térképszobába vezető hosszú folyosón rogyásig álltak az éleslőszerek. Nagy mennyiségű egészségügyi felszerelést is találtak.
Gábor István
 
Hozzászólások: 19
Csatlakozott: 2009.02.02. 15:17

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: Gábor István » 2009.02.05. 12:49

A szikla angolszászok általi bombázása is tény, amit ha jól emlékszem a Németh András könyvében olvastam. (ha nem ott lenne erről szó, akkor utánanézek hol hivatkoznak rá) Egyébként ugyanezt a bombázást a nagyapám is megemlíti a naplójában. A nagyapám az 1930 as évektől egyészen a 2004-ben bekövetkezett haláláig naplót vezetett. Persze nem maradt ki a II. vh sem, amelyben katonaként harcolt. Igaz ő a Bp-i ostrom idején katonaszökevényként mát otthon volt. Az ő házuk az Avar u. mellett helyezkedett és helyezkedik el ma is. Ez kb 300 m-re van a Sziklától. Tény, hogy a Cakó utcai iskolát is és a Hegyalja u.2 őt is amerikai bombázás pusztította el. A nagyapám naplójában ugyan erre az időre teszi az ő házuk mellett közvetlenül becsapódó hatalmas erejű bombának a robbanását. (Szerencsére, csak a teraszt vitte le és kicsavart egy fát) Azonban a robbanás nagyapám szerint óriási volt.

A Cakó u-i sportpálya, a hegylaja u. 2, a nagyszüleim háza szinte pontosan egy vonalban volt a Sziklával. Tényleg utána kellene néznem még egyszer, hogy pontosan ki hivatkozik a Szikla bombázására.
Egy biztos az angolszászok ebben az időben csak egyszer vezettek bombatámadást a környék ellen. Én szerintem a Németh András által leírt Cakó u. hegyalja u. 2. alatti bombázás és a nagyapám által leírt bomba és a sziklára szán bombázás egy időbe eseik, illetve egy időbe kell, hogy essen.

Hogy miért bombázták 1945-ben az amcsik a Sziklát?

Nekem az a véleményem, hogy mivel a magyar vadászlégierő ekkor még javában működött azt hihették az amik, hogy talán még mindig innen irányítják őket. Ezért kísérelhetett meg egy támadást a Szikla ellen.
Gábor István
 
Hozzászólások: 19
Csatlakozott: 2009.02.02. 15:17

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: Gábor István » 2009.02.05. 13:03

A környék bombázása vonatkozásában van még egy eshetőség, amelyet szintén nem lehet kizárni. 1944. karácsonya környékén egy magyar taracküteg települ a naphegyre. Már egy légvédelmi üteg is volt ott korábban. Elképzelhető, hogy ezek elpusztítása végett bombázták a környéket és egykicsit félrecsúszott néhány bomba és azért kapott a nagyapám háza is.

Ennek a teóriának viszont ellentmond az, hogy ha megnézzük a korábban említett célpontok kísértetiesen egy vonalba esnek a Sziklával (csak nagyjából persze), a másik ellenható tényezőként értékelhető az, hogy egy két tűzérségi üteg elpusztítására miért a messziről iderepülő angolszászokat vetnék be, amikor szovjet csatarepülők vagy bombázók is simán végrehajthatták volna ezt a feladatot.

Egyébként a Gorka könyv a legjobb tudomásom szerint nem található meg az interneten.

Tényleg jó lenne bemenni legalább a Sas hegyre, de a Sziklába biztos nem jutunk be, hiszen ott működik jelenleg is a Katonai Biztonsági Hivatal.

Viszont a XI. ker-ben a Törökbálinti út közelében, az ördögoromnál szintén vannak II. vhás bunkerek, de azok tényleg csak óvóhelyek voltak.
Gábor István
 
Hozzászólások: 19
Csatlakozott: 2009.02.02. 15:17

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: Gábor István » 2009.02.05. 13:19

Szia Csart!

Ami a vasúti szállítást illeti, szerintem a Sziklánál azért nem szempont, mert tényleg nem háborús raktárra tervezték és csak a szükség tette raktárrá. Ezzel viszon egybevág a Gorkaféle visszaemlékezés, hogy a lefele vezető folyosón rengeteg lőszer került raktározásra. Ez azt bizonyítja, hogy csak a közlekedő folyosón volt hely a számukra.

Érdekes dolog a Gellért-Rudas Rác fürdő alagútja. Hivatalosan ez az alagút a három fürdő közvetlen kapcsolatnának biztosítása végett lett építve. A dolog szépséghibája csak az, hogy miért kell pont a föld alatt egy olyan algutat építeni, amelyben vasút is lefektettek. Csak nem tisztatörülköző és szappan szállítása véget építettek ki egy komplett vasútat a fürdők egymás között ? :)
Szerintem ez nem véletlen, bár arról semmilyen adatom sincs, hogy ez a folyosó kapcsolatban lenne a Sziklával. Bár ki tudja?

Viszont a Déli pu-ról érkező vasút alagútjából tutira kell lennie egy bejáratnak a Szikla fele, bár erről sem hallottam még konkrétumot.

A Sziklát egyébként teherautóval simán el lehet érni a Menta u. és a Schweidel u. felől. Ad hoc jelleggel így is szállíthattak eszközöket oda.
Gábor István
 
Hozzászólások: 19
Csatlakozott: 2009.02.02. 15:17

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: csart » 2009.02.05. 21:03

A bombázásról.

Egyenlőre két bombázást találtam januárban Budapest ellen. Január 13.-án egy feltételezett román támadás és január 14.-én egy szovjet támadást. A szovjet által alkalmazott típusok: A–20 Boston; Il–2/3 m; B–26 Marauder; B–25 Mitchell, Pe–2; elvétve Il–4 és DB–3F.
Az amik és briteknél semmilyen Budapesti tevékenységet nem találtam januárban.
Az adatok a "Légi háború Magyarország felett" c. könyvből vannak. Én azt mondanám , hogy szovjet bombázás lehetett, ebben az időben az amik már a nyugati határoknál tevékenykedtek és nem volt jellemző , hogy "besegítsenek" a szovjeteknek.
Az Avarban pedig nagyon jó sört adnak :) . Egyébként a bombázás helyszíne, amit leírtál gyanúsan egybeesik a német tüzérségi állások helyével a Kis-Gellérthegyen, lehet hogy nem is ment annyira mellé az a bombázás. Január 16.-án a front már a Sas-hegy lábánál volt! Lehet a Szikla ekkor már egyáltalán nem is volt tényező.

A kisvasúthoz annyit, Ausztriában egy kórházban még mindig kisvasúti hálózaton segítségéve szállítják az ebédet és vacsorát meg a szennyest, lehet a "fürdő alagutakkal" kapcsolatban sem kell túl nagy összeesküvésre gondolni....bár ki tudja...
http://www.kisvasut.hu/showgallery.php? ... &a=549&t=1

Az alagút mint látszik elég méretes, csak a vendégek miatt kicsit túlzónak túnik.
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: csart » 2009.02.05. 21:20

További adalékok lehet, hogy január 4.-én már a gyári gépek rombolása is megtörténik, szóval a Gyártás legkésőbb 4.-re leállt egész Budapesten , így célpontot sem jelentehett.

1945. január 6.
A Dél Hadseregcsoport hadinaplójának részlete a IX. SS-hegyihadtest harcairól.
IX. SS-hgy.hdt.
I. 5/6-án éjjel a keleti hídfő arcvonalán két ellenséges betörést elreteszeltünk. A nap folyamán az ellenség a keleti hídfő közepén mélyen betört, ennek elhárítására nem rendelkezünk elegendő erővel. Budapesten a helyzet, különösen az ellátás vonatkozásában, igen kritikus. I. 5/6-án 36 JU—52-es került bevetésre Budapest ellátása céljából, közülük 23 végre tudta hajtani a feladatot és 38 t lőszert, 2 mł Otto-üzemanyagot és 2,7 t hír. eszközt tudtak leszállással behozni, 228 sebesültet elszállítani. 45 HE—111-es és 9 JU—52-es mintegy 40 t ellátmányt dobott le.
Az éjszaka hozott ellátmánytól eltekintve, a IX. SS-hgy.hdt. jelenti (szó szerint egy rádiótáviratból): „a tü. lőszert eltüzeltük, a gy. lőszer rendkívül kevés és csak lőtilalommal lehet elérni, hogy a készlet tovább tartson, az üzemanyag kifogyóban van, az ellátás szigorú beosztással 01.07-ig biztosított. A sebesültek helyzete katasztrofális. A hadseregnek intézkedéseket kell tennie 3000 sebesült elszállítására.”
Mivel a Csepel-szigeten újonnan berendezett repülőtér az erős ellenséges tevékenység miatt már nem használható, az ellátás az elkövetkezendő éjszaka – megfelelő időjárás esetén – csak ledobással oldható meg....Az ellátási helyzet, mindenekelőtt lőszer vonatkozásában, rendkívül kritikus. A légi ellátás nem kielégítő....

Ebből a jelentésből kiderül, hogy a németeknek csak igen csekély készletei lehettek és nagyban függtek a légi utánpótlástól. A dátum Január 6.!!!

Január 7.
Az ellátási helyzet – különösen lőszer tekintetében – a légi ellátás elmaradása miatt rendkívül kritikus.
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: csart » 2009.02.05. 22:01

1945. január 9.
Jelentés Budapest védőrségének ellátási helyzetéről.
Az 1945. I. 9-i napi jelentés melléklete
BUDAPEST ELLÁTÁSI HELYZETE:
— ellátmány I. 11-ig,
— takarmány I. 10-ig,
— üzemanyag I. 10-ig,
— gpu.lőszer I. 9-ig,
— av.lőszer I. 9-ig,
— k. táb. tar. lőszer I. 9-ig,
— egyéb lőszer I. 11-ig.
Jelenleg 3 880 sebesült van Budapesten, közöttük 1 400 fekvő.
HL mikrofilmtár 898/7212947.
Német nyelvű hadinaplórészlet fordítása

Január 15. A Dél Hadseregcsoport hadinaplójának részlete a fővárosban folyó harcokról
Az ellenség erős tü. támogatással elfoglalta a déli hegyet(Sas-hegy). Vakmerő ellenlökéssel visszafoglaltuk a magaslatot, eközben zsákmányoltunk egy vörös ezredzászlót.
A nap ismét súlyos elg. anyagi fölény jegyében telt el, ami a lőszer- és üzemanyaghiány következtében igen bénítóan hat a csapatok erkölcsére és harctevékenységére.

január 16.
A nyugati hídfőben az ellenség támadásának súlypontja ismét a Sas-hegy és az Orbán-hegy. Amíg a Sas-hegynél a betörést bátor ellenlökéssel felszámoltuk, az Orbán-hegytől délre a súlyos elg. elhárító tűzben az ellenlökés elakadt. Nyomasztó elg. anyagi fölény, nálunk nagy lőszer- és üzemanyaghiány. A nyíltan vonuló ellenséges ütegeket nem tudjuk leküzdeni!

A Dél Hadseregcsoport főparancsnokságának
2.) Budapest készletezése egy előretolt hadseregtámaszpontban nyert elhelyezést a nyugati parton, majd a három telep a hadtestnek át lett adva. A hadtest felelt azért, hogy az ellátási javakból a helyzet alakulásának megfelelően mikor és milyen mennyiségben kerüljön a keleti partra.
3.) Az üzemanyagraktár XII. 25-én jutott az ellenség kezébe, habár a lerakatvezető az SS-hadtest üzemanyag-felelőseinek XII. 24-én, másodízben XII. 25-én is jelentette a telep fenyegetettségét, és kérte az elszállítást vagy a telep felrobbantási tilalmának hatályon kívül helyezését.
Az élelmezési lerakat javainak jelentős része szintúgy XII. 25-én került ellenséges kézbe. (Eközben a fog. oszlopok egy része, amelynek a raktárkészleteket kellett volna elszállítania, szintén elveszett. A lősz.készlet veszteségéről még semmilyen jelentéssel sem rendelkezünk.
4.) A légi ellátás kérdése első ízben XII. 22-én vetődött fel. XII. 25-én a napi jelentéssel jelentettük: „Mivel XII. 26-án ezen útvonal elvágásával kell számolni, ezért a légi ellátás előkészítése megtörtént, amely azonban a hiányzó repülőterek következtében csak kis mértékben lesz teljesítőképes.” Budapest légi ellátása azonban csak XII. 29-én kezdődhetett meg, mivel a budaörsi repülőtér elvesztése miatt először egy Budapestre vezető új tájolórendszert kellett berepülni.
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: csart » 2009.02.05. 22:04

A jelentések forrása az "Erőd a Duna mentén" c. könyv.

Egyébként a repülőn bejuttatott ellátmány az 1t-tól a 133t-ig változott.
A jelentésekből pedig tisztán látszik, hogy nagy központi készletek nem nagyon voltak, napról-napra éltek gyakorlatilag.
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szikla központ

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.02.07. 11:01

Egy régi cikk a Szikláról:

Az 1944-es légitámadások és légi harcok beszámolóiban sokszor szerepelt a „Sziklaközpont". Sem akkor, sem később nem propagálták, nem mutattak be, mindig nagy hallgatás kísérte. Érthetően, a háború alatt nem kívánták az egyetlen föld alatti, vezetési központot népszerűsíteni, a háború után pedig hasonló célra szolgált, 1949-ben újra kezdték berendezni, és 1957-ig biztosan a légvédelmi központ szerepét töltötte be. Ma is katonai objektum, de más a szerepe.

Kép


Az előzményük 1934-ben kezdődtek, amikor is az első világháború utáni helyzetben komolyabb formában megkezdték a honi légvédelem és a légvédelmi tüzérség kiépítését. Az Országos légvédelmi Központ először a HM VI. osztálya volt. Később kivált a szervezetből és egy laktanyába költözött át Itt a védelem nem volt megoldva, hiszen több száz telefon- és távíróvonal futott be ide az ország egész területéről, a Posta hálózatáról leválasztva. Ezért valamikor 1938 körül dönthettek úgy, hogy külföldi példák nyomán létrehoznak egy bombabiztos, föld alatti, vezetési parancsnoki központot a légvédelem és légoltalom központi irányítására. Valamikor 1941 kórul integrálták ide a honi védővadász egységet is, amely - írd és mondd - 1943 végéig 1-2 vadászszázadból állt, CR-42-es, majd MÁVAG Héja-M gépekkel felszerelve 1944. március 19-e után rendelték alá az összes bevethető vadászegységei, majd május l-jétől a megalakított 101. Puma vadászosztály!. Az építkezést a Kis-Gellérthegy alatti területen végezték mintegy három emelet mélységben. A mai Karolina út felől látható laktanyaépület nagyrészt ekkor került ide, s mögötte van az egyik bejárat. Működéséről ma is csak igen hézagos és szegényes értesüléseink vannak, mivel egész iratanyagai megsemmisítették a visszavonuláskor. Az eddig ismeri visszaemlékezésekben semmi sem található róla. A több év alatt kiépített, föld alatti helyiségrendszer két alapvető szervezetet fogadon be. Az első a Honvéd Légvédelmi Központ volt, amely nagy apparátussal dolgozott. Napi 3-4 műszakban több száz híradó és műszaki katona váltotta egymást, köztük igen sok nő. Itt volt a M. Kir. Honvédségben a legtöbb női segéd szolgálatos és önkéntes Imivel hivatásos állományban nem lehettek). A nők jobban bírták a föld alatti munka monoton, nyomasztó hatását, az ismétlődő feladatokat, a körülményeket, mint a férfiak. (Ez így van ma is.)
A nők lobban érthető hangja, tagolt beszéde fontos volt a távoli rádió- és telefonkapcsolatoknál, a vételnél, a forgalmazásnál egyaránt. Nem mindegy, hogy egy bombázott város romhalmaza alól a telefonon hisztérikus állapotban jelentő túlélő ügyeletest megértik-e az első percben, vagy nem. Mivel 1942-ben az Országgyűlés jóváhagyta a nők 18-40 éves korig kötelező honvédelmi segédszolgálatát, ennek alapján a kiválogatott, jobb képességű 18-26 éves nőket zömmel ide vezényelték, és kiképezték rádiósnak, telefonosnak, híradónak, gyorsírónak stb.
Mindeneseire az országban szétszórt több száz légvédelmi figyelőőrs, amely 24 órás szolgálatban ellenőrizte a légteret, a kerületi légvédelmi központokba adta le a jelentéseit (KERLÉKÖZ). Ezeket rövidítve, rejtjelezve továbbították az országos központnak (ORLÉKÖZ), vagyis a „Sziklának", sok esetben távírón, 2-es, 3-as számcsoportokba kódolva, vagy telefonon, fedőszavas rejtéssel.
Képeinken is látható, hogy tíznél több rádiósnő, ill. telefonos volt egyszerre szolgálatban (A korabeli felvételek soha nem mutatták az egész helyiséget.) Az ide beérkezeti részjelentéseket az ügyeletes kiértékelő tiszti csoport megszűrte, az átfedéseket kiválogatta - mivel ugyanazt, de más szöveggel jelentették rádión is és távírón is -, és a lényeget átadta a közeli termekbe települi Országos Légvédelmi Központ ismertebb nevén OLP) apparátusának. A technikai felszereltség meglehetősen szerény szinten áll!, mivel a magyar ipar ilyen speciális berendezésekkel nem gyártott A rádiók, telefonok, távírók beszerezhetőek voltak, de a kiértékelő berendezések java német gyártmányú volt. 1944 márciusa után, amikor német összekötő törzs települt ide, akkor érkeztek újabb felszerelések, amelyeket ók használtak, főleg a repülésirányításban. Mivel 1943 vége előtt nem voltak lokátorállomások, a megfigyelés személyes észlelésből állt. s külön csoport hallgatta le a külföldi rádióadásokat, ill. tartotta a kapcsolatot a Bécs melletti Cobenz helységnél lévő német föld alatti irányító központtal, amely a délkeleti szektort ellenőrizte, előbb a Luftgau XVII, majd a 8. Jagddiwision égisze alatt. A berendezések közül kettő ismert. A Honvéd Légvédelmi Központban volt egy tüll-lepedővel letakart tétkép, amelyre lámpákkal vetítették a beérkező pozícióadatokat. Ez a német rendszernek egy szerényebb változata volt, jóval kisebb méretben. Ennek összegzését adta át az ügyeletes tiszt az országos központnak.
Itt volt egy üveglapra festett Magyarország-térkép a koordinátahálózattal, amelyre színes zsírkrétával írták fel az adatokat, és rajzolták be a gépek útját. Hasonlított a Lultwaffe által az éjszakai vadászok irányítására még a háború elején használthoz, valószínű a beszerzése is onnan eredt.
A berepülő kötelékek jelzésére és útjának rögzítésére jó volt, ennek alapján a Légoltalmi Parancsnokság jelen lévő vezetője kiadta a Légoltalom, Vigyázz!; Légi veszély! majd Légiriadó! parancsot az ország egyes megyéinek, ill. városainak, ha az ellenséges gépek 30 percnyi távolságra voltak a térségtől. Ekkor a telefonon adott parancsra a Rádió stúdióiéban jelen lévő légoltalmi ügyeletes tiszt megszakította a Budapest I. adó műsorát, bekapcsolta saját mikrofonját, és elhangzott a sokat szereplő szöveg: „Légoltalom. Vigyázz! Légiriadó Bácska, Baja!”, mindez háromszor ismételve. A vadászuk irányításától szinte semmiféle elsődleges forrásunk nincs. Ezek 1944. június elejéig magyar kézben központosultak, bár március 20-a óta állandóan volt német összekötő törzs a helyszínen, amely a kapcsolatot tartotta Béccsel, s az onnan kapott adatokat használtuk a légi helyzet áttekintésére, mert saját távolfelderítés alig volt. Két db Sas-lokátor állt Sári, ill. Dunapentele mellett, ez volt a felderítés fő eszköze Belgrádig. 1944-ben a Légvédelmi Erők parancsnoka, vitéz nemes Justhy Emil altábornagy volt (október 30-ig), mint beosztott tábornok vitéz Desseő László vezérőrnagy több ízben helyettesítette. Így eleinte a repülők bevetéseit ők rendelték el. Ebből az időszakból tudjuk, hogy ide volt beosztva a korábbi vadászszázad-parancsnokok közül Keresztes Béla őrnagy, vitéz nemesszobolai Csekme Béla őrnagy és vitéz Szobránczi (Negro) Aladár százados. Ők koruk és egészségi állapotuk miatt nem kaptak már csapatbeosztást.
1944. június elején Handrick ezredes, a B. J. D. parancsnoka a Sziklaközpontba vezényelte Ernst Düllberg repülő őrnagyot és törzsét. Ettől kezdve a magyar légtér repülőbevetéseit ők irányították, eléggé időrabló módon, Justhy altábornagy törzsén keresztül. 1944. március 20. és április 15. között 8 db német lokátor állomás települt Magyarországon. (Pécs, Kecskemét, Fertő-tó, Szered, Celldömölk, Veszprém, Pápa. Lovászpatona mellett.) Egy éjszakai vadász irányító központ Dunapenteléte került, ezekhez járultak a nagy teljesítményű rádióállomások. Ezek a hírhálózaton át Cobenznek jelentettek, onnan külön vonalon tájékoztatták a Sziklaközpontot. s ebből, ill. a befutó magyar jelentésekből tudtuk, mi van felettünk. A „Szikla" 1944. szeptember végéig működött rendeltetésszerűen, de repülőgépeket augusztus 25-e után nem irányított A fronthelyzet változása miatt októberben tevékenysége leállt, és megkezdték a kiürítéséi Mivel tartalék harcálláspont nem volt, nem tudták áttelepítem sehová. Október 30-ától formálisan sincs adat róla, ekkor a német mintájú átszervezés után Justhy Emil mint vezérezredes a légierők és Légvédelmi Erők parancsnoka lett. Az objektumot decemberre kiürítették, átvészelte Budapest ostromát, de anyaga nem maradt 1949-ben megint elölről kezdték a berendezését.

Bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Következő

Vissza: Sas-hegy, Szikla központ, Citadella, Budai Vár

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron