Sziklakórház

Bunkerek és óvóhelyek a város alatt 1939-1989

Moderátorok: csart, bunkerman

Sziklakórház

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.06.28. 06:11

Mindneki élményeit, fotóit ossza meg a sziklakórház kapcsán.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Sziklakórház

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.06.28. 06:17

Első élménynek a mostani 2011-es múzeumok éjszakáján történt affért említeném, elég hosszú utóélete lett a történetnek a teljes sztory alább olvasható:

http://homar.blog.hu/2011/06/27/kibasztak_a_sziklakorhazbol_a_muzeumok_ejszakajan

Idézet a postból: "Elnézést kérek az email tárgy mezője miatt, de ennél találóbb kifejezés nem jutott eszembe. Tegnap volt ugyebár a Múzeumok Éjszakája, ahol tényleg szó szerint kibasztak az egyik résztvevő múzeumból, a Sziklakórházból."

Az igazán érdekes azonban a hozzászólások voltak nem is a post. Reagált még a Sziklakórház "igazgatója" is: PTK-val fenyegetőzött...
A kommentelők érétkelése a sok szócsata végén: "SZIKLAÓRHÁZ = NEM MENŐ" legalább is ami az ott dolgozókat, vagy minimum a vezetést illeti, ami kritikán aluli.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Sziklakórház

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.06.28. 18:40

Pár hete jelent meg egy érdekes cikk a sziklakórházról:

A Jövő háborújára" való felkészülés jegyében - valójában a hátországot fenyegető légitámadásokra gondolva - világviszonylatban szinte egyedülálló, bombabiztos kórházat adtak át Budapesten 1944 tavaszán. A Székesfőváros Légoltalmi Szükségkórháza - ahogy a Sziklakórházat, megint más néven Sebészeti Szükségkórházat a hivatalos iratokban említették - létrehozásának ötlete azonban nem a második világháború kitörése után született meg, hanem már az 1930-as évek legelején, amikor Kadic Ottokár geológus a Várhegyben található barlangok és sziklapincék feltárása során megállapította, hogy azokat néhol 8-10 méter vastag kőpáncél borítja.
Amikor 1939-ben az Úri utca alatti barlangok egy részét elkezdték megerősíteni, és a Lovas út felől alagutat indítottak, még csak egy óvóhelyet akartak létrehozni. A légi veszély fokozódásával azonban szükség lett egy minden körülmények között működőképes kórházra. Az átalakítás kezdetének időpontját illetően ellentmondásosak a források. Egyes adatok szerint Bartha Károly honvédelmi miniszter utasítására 1941 januárjában rendelte el a főváros polgármestere, Szendy Károly, „hogy a várbeli sziklaüregeket légoltalmi sebészeti szükségkórházzá kell kiépíteni és abban megfelelő műtőről, kötözőről, röntgenről, kórtermekről és egyéb berendezésekről és felszerelésekről kell gondoskodni". Más dokumentumok szerint viszont a munkálatok csak 1942 őszén kezdődtek el, másfél évvel az után, hogy Magyarország belépett a háborúba.
Akárhogyan is, az építkezés eleinte jóval kisebb területet foglalt magába, mint a később véglegesen kialakított komplexum, a bővítésre csak a polgármester 1943. május 11-én kelt határozata adott utasítást. Ekkor további öt aládúcolt barlangpincét vontak be az építkezésbe, és a kórházat bekapcsolták a budavári labirintusrendszerbe. A légoltalmi szükségkórház ezáltal mintegy 300 fekvő beteg elhelyezésére vált alkalmassá.
A kórház megnyitása éppen időben történt. 1944. április 3-án kezdték meg a szövetségesek Budapest bombázását, ami változó intenzitással az ostrom megindulásáig tartott. A Sziklakórház ez idő alatt - amit adottságainak köszönhetően találatok nélkül vészelt át - teljes kapacitással működött, több ezer sebesültet láttak el benne. (Az intézményt három évvel ezelőtt múzeummá alakították, a múlt hónap elején pedig jelentősen kibővítették.)
Az igazi megpróbáltatások csak ezt követően kezdődtek. A főváros 51 napos ostroma alatt - elhelyezkedésük miatt -a Várhegy gyomrában lévő óvóhelyek és barlangok, illetve az ezekben berendezett elsősegélynyújtó helyek kiemelt jelentőséggel bírtak. A körbezárt német-magyar csapatok sebesültjeinek döntő része -több ezer civillel összekeveredve - ezekben a helyiségekben húzta meg magát. Az 1945. február 11-ei kitörést megelőző órákban már körülbelül 11 ezer sebesült feküdt leírhatatlan körülmények közepette a Vár különféle föld alatti helyiségeiben és járataiban.
A később lábra kapott legendák miatt fontos tisztázni, hogy a Vár alatt ebben az időszakban két nagyobb kórház működött: a Sziklakórház, illetve a Királyi Palota alatt létesített német katonai szükségkórház. A köztudatban a kettő gyakran összekeveredik. Tény, hogy a Lovas úti Sziklakórházban is elláttak német és magyar katonai sebesülteket, s az intézmény környékén lévő barlangok, pincék, föld alatti folyosók és vári hivatalok légoltalmi pincei szinten megteltek sérültekkel, miközben a Sziklakórház folyosóit lezáró páncélajtókat több esetben felnyitották. Így a magukat gyakorlatilag a Vár teljes területe alatt meghúzó sebesültek és egészségügyi alakulatok összekeveredtek, s a rettentő zsúfoltság miatt a német
szükségkórház és a Sziklakórház közötti kazamatákban szintén a harcok sérültjeit helyezték el, mindenféle rendszer nélkül. „Rengeteg sebesült volt. Egymás után mostuk le az arcukat egy kis lavór vízben. Az utolsó embernek már alig jutott néhány csepp nedvesség a tálka aljából. A vízzel takarékoskodni kellett. 19 évesen nehéz volt elviselni a körülöttem minden percben bekövetkező elmúlást, a sebesültek kínos halálának szörnyű élményét. Volt, aki csendesen lehunyta a szemét, volt, aki hosszan vívódott, félrebeszélt, azután örökre elhallgatott" - emlékezett vissza a német részlegben uralkodó állapotokra az egyik ápolónő.
Hiába volt a világszínvonalú felszerelés, a túlzsúfoltság miatt a higiénia gyakorlatilag megszűnt, főleg azt követően, hogy abbamaradt a vízszolgáltatás, a mellékhelyiségek csatornái pedig végleg eldugultak. Elviselhetetlen bűz áradt mindenfelé. Ilyen nagyszámú sebesült és menedéket kereső civil számára a Sziklakórház saját víztározójának tartaléka és még egy természetes vizekben ennyire gazdag terület készletei sem voltak elegendőek. Nem véletlen, hogy felütötte a fejét a sebészek által is rettegett betegség, a gázödéma. Ennek során a kötőszövetekben egy-két óra alatt gáz képződik, ami a testrész vagy végtag nagyfokú duzzanatát okozza, és szilvalészínű, penetráns hullabűzű váladék kíséri. Az önkéntes betegszállítók többnyire irtóztak az erősen eltorzult hulláktól, és nem akarták fölvinni őket az egy emelettel feljebb lévő, a téli fagy miatt halottaskamraként funkcionáló helyiségbe. Eközben a kórház alsóbb szintjein a sebesültek ezrei meztelenül feküdtek a 30 fokos hőségben.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Sziklakórház

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.06.28. 18:40

A háború óta ellentmondásos információk láttak napvilágot a kitöréskor a Várhegyben hátrahagyott sebesültek sorsáról. A marxista történetírás emlí- tést sem tett sebesültek lemészárlásáról, a rendszerváltást követően viszont szórványosan megjelentek erre vonatkozó utalások - általában közvetett forrásokra hivatkozva. Annyi bizonyos, hogy a magyar és német alakulatok Várból való kitörésének kezdetétől a szovjet katonák megérkezéséig eltelt egy-másfél napban rettenetes, reményvesztett és baljós hangulat uralkodott a Vár alatt. Az ágyakon, a puszta kövön, a folyosókon, a falak mentén mindenhol pokrócokba és rongyokba csavart sebesültek feküdtek, akiknek egy része a hadifogság és a szovjet alakulatok várható kíméletlensége helyett az öngyilkosságot választotta. A hátrahagyottak számát a kitörés során megsebesült és visszaszállított újabb katonák növelték.
Az általam feldolgozott források alapján azonban állítható, hogy sem a Sziklakórházat, sem pedig a német katonai szükségkór- házat nem akarták a szovjetek tervezetten elpusztítani. Történtek súlyos atrocitások, főleg a kórházak elfoglalásakor, ám ezek elszigetelt akciók voltak, sőt a Vörös Hadsereg később megpróbálta valahogyan ellátni és átszállítani a sérülteket például az Alkotás út 11. alatti honvédkórházba. Feltételezhetően kisebb alakulatok viszont - fegyelmezetlenségből, „megszokásból", netán a könnyebbség okán, ami sokszor jellemezte az ellentmondásos szovjet harctéri magatartást - nagyobb számban végezhettek ki súlyos, mozgásképtelen és szállíthatatlan sebesülteket, illetve felgyújthatták a segélyhelyek egy részét. Igaz, tűzesetek a sebesültek dohányzása miatt is keletkezhettek, mivel legtöbbjük, rendes fekvőhelyek hiányában, szalmán feküdt.
A Sziklakórház - dacára, hogy nem ilyen sebesültáradat kezelésére hozták létre - mégis rendkívüli segítséget jelentett az akkori egészségügyi ellátásban. Ezt bizonyítja egy súlyosan sebesült orvos, Bogárdi Mihály visszaemlékezése. „Február 13-a, a Vár eleste után nyílt arra lehetőség, hogy fölkeressem a Sziklakórházat, az egyetlen olyan intézményt, ahol akkor röntgen működött. Dante járt az eszemben: úgy éreztem, átléptem a pokol kapuján! A tágas folyosókon egymás után sorakoztak az emeletes ágyak, emeletenként két-három meztelen, bekötött fejű, sínezett karú és sínezett lábú férfi feküdt, ült, szenvedő arccal. (...) A folyosó egyik tágasabb szakaszát üvegfal választotta ketté, az üveg mögött műtét zajlott! Pár lépésnyire ettől éppen ételt osztottak, hatalmas edényekből. Mindenütt zsúfoltság, nyüzsgés, szenvedés, bűz, izzadságszag, vegyszerszag (...) A röntgen azonban zavartalanul és kifogástalanul működött."
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31


Re: Sziklakórház

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.11.21. 09:59

Visszaemlékezések a Sziklakórház kapcsán:

1944. február 22-én szentelték fel a Sziklakórházat. Ez a Várhegy oldalában volt,. Vízzel és villannyal, teljesen önelálló módon, bombázások esetére létesült. Itt dolgoztam később a légitámadások idején. (gróf Edelsheim Gyulai Ilona. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye. Becsület és kötelesség I. kötet 222. oldal)
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Sziklakórház

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.11.21. 10:00

Magdamamával együtt megnéztük a Sziklakórházat – szükségkórháznak és légókórháznak is nevezték – ahol később sokat dolgoztam. A Várhegy alatti barlangok még a török időkből maradtak ránk, és eredetileg óvóhelynek szánták őket. A háború veszélyei indokolták, hogy olyan kórház létesüljön, ahol a bombázások idején is zavartalanul lehet sebesülteket operálni. Hosszú hónapok munkájának volt az eredménye, hogy elkészült a Vár szikláiban egy kórház, amelyben száz beteget lehetett emeletes ágyakban, több kórteremben elhelyezni, amelynek saját áramfejlesztő gépeik voltak, és ahol a friss levegőellátás bonyolult problémáját is elsőrangúan megoldották. Ez utóbbi volt a legnehezebb feladat. Hatalmas légturbinák szívták be a friss levegőt, felmelegítve juttatták be a műtőbe, a széles folyosókba és a többi helyiségbe, és eltávolították az elhasznált levegőt. Háromszor cserélődött ki a levegő egy óra alatt, a műtőben pedig négyszer. Óriási víztartályt is létesítettek, amely magától kapcsolódott be, amint a külső vízszolgáltatás megszűnt. A török építésű barlangkutak vizét is fel tudták használni, megtisztítva és tovább mélyítve. Állítólag a kórház teljesen bombabiztos volt, még a nagyobb bombák telitalálata sem okozhatott kárt. A légitámadás után a mozgatható betegeket más kórházakba szállították át. (gróf Edelsheim Gyulai Ilona. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye. Becsület és kötelesség I. kötet 225. oldal)
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Sziklakórház

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.11.21. 10:00

A Sziklakórházban érdekes helyzet alakult ki. Nyolc fiatal zsidó orvos volt oda beosztva, akik nagyon jól dolgoztak. A bombázások során behozott sebesülte legnagyobb része is zsidó volt, ami abból adódott, hogy a gyárakat bombáztak, és ott zsidó munkaszolgálatosok dolgoztak, akik részére – így értesültem – árkokat ástak óvóhelynek a gyárak mellett. Ezek az árokóvóhelyek nem nyújtottak elég védelmet, így sokan megsebesültek. Sörnyű égési sebekkel hozták be némelyiküket. (gróf Edelsheim Gyulai Ilona. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye. Becsület és kötelesség I. kötet 255-256. oldal)
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Sziklakórház

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.12.28. 13:16

A HVG-ben 2012.12.24-én megjelenet egy cikk a várhegyi óvóhelyekről a sziklakórházat is érinti.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Sziklakórház

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2012.06.09. 11:08

Egy újabb rövis összefoglaló a sziklakórházról:

Sziklakórház
A budai Várhegy alatti pincerendszer egy részéből 1939-ben kezdtek el légvédelmi céllal kórházat építeni. Az objektum 1944 februárjában, két hónappal Budapest első amerikai bombázás előtt lett kész. Eredetileg csupán 300 embere tervezték, ám az ostrom során több mint 650 sebesült zsúfolódott itt össze. Több mint tízezer sebesültnek csak ideiglenes elhelyezés jutott a Várhegy pincéiben és barlangjaiban, amelyek részben a Sziklakórházból is megközelíthetőek voltak. A német csapatok a Budavári Palota F épülete alatt rendezték be hadikórházukat.
A háború után a kórházat oltóanyagok előállítására használták, 1950-ben viszont a teljes létesítmény LOSK 0101/1 számon titkosították, és új kórtermeket is kialakítottak. Az 1956-os forradalom napjaiban a kórház ismét megnyílt a polgári sebesültek számár. 1958 és 1962 között jelentős bővítésen és modernizáláson esett át, ezt követően pedig a polgári védelem raktáraként, illetve tartalék hadikórházként működött egészen 2002-ig, amikor is titkosságát megszűntették. Ez volt egyébként az ország egyetlen olyan kórháza, amely hagyományos atomcsapás esetén is üzembiztosnak számított. Jelenleg is bővülő kiállításai a kórház teljes történetét feldolgozzák. (www. sziklakorhaz.hu)

Unvgáry Krisztián, Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31


Vissza: Sas-hegy, Szikla központ, Citadella, Budai Vár

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron