Gellért-hegyi fürdőalagút

Bunkerek és óvóhelyek a város alatt 1939-1989

Moderátorok: csart, bunkerman

Gellért-hegyi fürdőalagút

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.12.29. 20:53

Sziasztok!

Talán kevesen tudnak róla, de a Gellért tér alatt a Rudas fürdő irányában épült annó még turisztikai célokra egy fürdőalagút. Teljesen nem készült el, a tervek szerint lett volna egy felfelé menő ága a Citadellába is egyébiránt. Úgy tűnik az újságírók a föld alatti létesítményekre minden évben menetrendszerűen rácsodálkoznak, ez már megtörtént párszor ennek az alagútnak az esetében is.
Ennek egyik jó példája a minap készített kisfilm, a képek jók ajánlom mindenkinek, a zenéért én kérek elnézést:

http://index.indavideo.hu/video/alagut_10

Bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Gellért-hegyi fürdőalagút

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.12.29. 20:56

Egy kis történeti háttér hozzá:

A Székesfőváros Közmunka Tanácsa már az 1920-as évek elején tervbe vette egy alagút megépítését a Gelléthegyy alatt, melyben a rakpart forgalmának tehermentesítése céljából a villamos vonalát kívánták elhelyezni. Az anyagi fedezet hiánya miatt a megvalósítás elmaradt.
A Duna parti rendezése során több olyan hévizes forrást találtak, melyek a vizet a Duna medrébe adták. A Ferenc József híd és az Erzsébet híd közötti partszakasz környezetében a hévvizes forrásokat különitették el, hasznosításuk a termálfürdők ellátása, a fürdőkúrák, az ivókúrákra a víz felhasználása és a gyógyvizek palackozása utján valósult meg, de az értékes héviz jelentős része ellenőrizetlenül és sok esetben felderítetlenül a Duna vizét gyarapitotta. A hévizes rendszer átfogó kutatás érdekében a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a Szent Iván barlangban (melynek kápolna jellegét már korábban megszüntették) 1962-ben karsztvíz megfigyelő állomást létesített és a következő években a szökevényforrásokat fúrásos kútépítésekkel kisérelték meg „megelőzni”.
Az 1960-as évek közepén az akkor „Fővárosi Fürdő Igazgatóság” átfogó megoldással kívánta a szökevényforrások hasznosítását megoldani. Az elképzelés az egész rendszer idegenforgalmi és gyógyturizmust elősegítő kiépítését célozta és hosszú távon is megbízható alapot szolgáltatott volna a termál- gyógy és ásványvíz szolgáltatáshoz, felhasználáshoz.
Az alagút megépítését a Gellért szálló pincéjéből kezdték meg.. Már kezdetben fokozott óvatossággal kellett eljárni, hisz a munkák sem a Fürdő sem a környezet forgalmát nem zavarhatták. Az alagút vonalvezetése követte a Dunapart irányát, a talpszintje az átlagos dunai vizszint (+104 m tengerszint feletti) magasságában lett kialakítva.
Az alagút építése során elérték és feltárták az Aragonit barlangot. Az Aragonit barlang felfedezése 1964-ben történt, amikor a Szent Iván barlang(kápolna) szintjéről a VITUKI egy a szökevény forrásokat kutató furást méllyitett le. A fúrószerszám 7 méter mélységben „megszaladt”, tehát egy üreg jelenléte vált nyilvánvalóvá. A barlangot megnyitották és feltárult a kristályképződményektől csillogó barlangi üreg. Eredetileg az üreg minden oldalát (a talpát is) jellegzetesen „habos” és „karfiolszerű” kristályképződmények borították. A barlangot megnyitó táró megépítése ellenére, annak látogatását a nagyközönség számára soha nem tették lehetővé.
Tekintettel arra, hogy az alagút idegenforgalmi célú bemutatását szerették volna megvalósítani, az építésnél fontos volt, hogy az észlelt geológiai különlegességek lehetőleg bemutathatóak legyenek. Pillérek között igy a kőzetfelület, a törésvonalak, a víz kimosások és kioldások, valamint a kéregkristályosodás látványosan bemutathatóvá váltak.
Az alagút nyomvonalmenti hossza 865 méter, az elágazásokkal, kisegítő és bekötő vágatokkal együtt kb.:1000 méter. Az alagút iránya a Gellért szállótól indulva kezdetben a Duna irányával párhuzamos, majd nyugati irányba törik egy ives szakasszal, és a Rác-fürdő mögötti támfalban a nyugati irányból történik a becsatlakozás. Az alagút építéssel egyidőben elágazásokat készítettek. Az elágazások főként a szökevény-források befogása céljából kerültek megépítésre, de bekötő vágat épült a Rudas fürdőhöz is.
A forrásfoglalások a feltárt törésvonalakkal beazonosított szakaszokon épültek, de nem mindenhol történt meg az aknakutas kialakítás. Néhány helyen csak megfigyelő kutak lettek kiképezve. A forrásbekötő csatlakozások általában az alagútszelvénnyel azonos méretben lettek kialakítva. Az alagút szelvényében különböző méretű csővezetékeket kellett elhelyezni, ipari víz és a gyógyvíz továbbítására.
Az alagút talplemezébe kisvasuti (600 mm-es nyomtávú) vágányzatot épitettek be.
Az alagút jelenleg is le van zárva, az aknakutak közül néhányból termálvizet termelnek a Fürdők ellátására. Az alagút talpát helyenként pangó és szivárgó víz borítja, ugyanis a vizelvezető rendszer a nagymértékű karbonát és más ásványi anyag kiválása miatt eltömődött, nem látja el a feladatát.
A turisztikai célú bemutatás nem valósult meg. Az eredetileg tervezett megoldás, hogy az Aragonit barlang és az Alagút a Citadellától egy függőleges aknán át legyen elérhető, az alagútban pedig a Rác, a Gellért és a Rudas fürdőkhöz kisvasuton utaztassák a vendégeket, jelentős tőkebefektetést igényelne. Nem túl nagy ráfordítással a jelenlegi kialakítás is sok érdekes látnivalót szolgáltatna, hisz sok geológiai különlegesség található és turisztikai szempontból nagyon előnyös helyen van. Így az is elkerülhető lenne, hogy a geológiailag érdekes és látványos létesítmény az elfeledett műszaki műemlékek sorát gyarapítsa.
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Gellért-hegyi fürdőalagút

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.04.02. 09:35

Egy újabb cikk szóletett a témában:

Krúdy Gyula ír egy titokzatos alagútról az Aranyidőben, amely alagút szerinte a Gellérthegy tabáni oldalától húzódott a sashegyi oldalig, s amelyben állítólag Nagy Lajos király rejtette el aranypénzeit. Magasabb dunai vízállás idején a járat megtelt vízzel, s az odatévedt kincskeresők és szerelmesek a borosgazdák pincéibe menekültek föl a mélyből, mert ezek a régi a borospincék összeköttetésben álltak a középkori alagúttal.
És most meglepődne a kedves olvasó, ha azt mondanám, hogy ez az alagút itt, a képen: az a bizonyos a Krúdy-regényből? Persze, nem az, de majdnem. A Gellérthegynek sok titka és legendája van, és ez az alagút az egyik legkevésbé ismert. Ez az úgynevezett Gellért táró. Majdnem olyan, mint amilyet Krúdy elképzelt: a hegy egyik oldalától vezet a másikig, persze kincsek nélkül. Azazhogy kincs ebben is található: a termálvíz.
A Gellért táró körülbelül 1100 méter hosszan nyúlik a hegy gyomrában, a Gellért fürdőtől a Rácz fürdőig, s folyosói e két nagy fürdő és a Rudas számára gyűjtik össze a meleg forrásvizeket. A hatvanas évekre ugyanis a forgalom növekedése miatt olykor már alig volt elegendő a fürdők régi forrásainak melegvíz-hozama. Viszont már régóta észlelték, hogy a Szabadság híd és az Erzsébet híd között a Duna-part egyes helyein a hegy repedéseiből kóbor melegvízfolyások szöknek a Dunába. Ezeknek a szökevény vizeknek az „elfogása” és hasznosítása lett tulajdonképpen a Gellért táró feladata, keresztezvén a folyóba igyekvő források útját.
Kiépítése 1969 és 1978 között zajlott az aknamélyítő vállalat kivitelezésében. Ez a fotó, Bánhalmi János felvétele 1978 februárjában jelent meg a Népszabadságban, amikor a munka a befejezéséhez közeledett. Az alagút már teljes hosszában kiépült. A korabeli tudósító, Palkó Sándor valóságos föld alatti utcának látta: „a hegyi utca lámpásai csillogó dolomitsziklákra vetítik a fényt; a mennyezeten vaskos csövek; középen keskeny nyomtávú kisvasút pályája. Időnként tovarobog a parányi mozdony néhány csillével; elszállítják a maradék építőanyagot.” (Ám hogy a lámpások fénye nem volt elegendő, azt jól mutatja a képen látható négy kísértetláb: ezeket a nyomokat a „tapétázásnak” nevezett világítási technikát alkalmazva maga a fotós hagyta a filmen.) Mint Palkó meséli, a hosszú folyosó mentén öt akna található: ezekben az aknákban sikerült elérni az addigi rejtett források dús hozamú járatait. Mégpedig olyan sikeresen, hogy akkoriban az öt közül kettőnek a hozama is elegendőnek bizonyult a fürdők ellátására. Amikor elsétáltak a befalazott Szilkápolna alatt, kísérőjük megjegyezte: itt ivócsarnokot tervezünk.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Gellért-hegyi fürdőalagút

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.04.02. 09:38

Ez az ivócsarnok aztán nem épült meg, viszont a Szikla-kápolnát a rendszerváltás után újra megnyitották. Ugyanakkor a Gellért táró is megvan, s mindmáig remekül működik.

Eltűnt belőle a kisvasút, és kicsit több a cső a mennyezeten. A kutak közül ma kettő a Gellért fürdő teljes termál- és gyógyvízigényének biztosítását szolgálja, kettő pedig a Rudas úszó- és termálmedencéit látja el 39–45 fokos vízzel, melyből együttesen akár ezer litert is ontanak percenként. Az utóbbi időben aggodalomra adott okot a Gellért téri metróállomás építése, a jelek szerint azonban az építkezés a forrásokat nem befolyásolta. A titokzatos Gellérthegy továbbra is bőségesen adja az áldott meleg vizet.
Csatolmányok
furdoalagut.jpg
furdoalagut.jpg (29.19 KiB) Megtekintve 3141 alkalommal.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Gellért-hegyi fürdőalagút

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2011.04.02. 09:38

Az indexesek is felfedezték az alagutat:

http://index.hu/belfold/budapest/gellert7281/
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Gellért-hegyi fürdőalagút

HozzászólásSzerző: gavino » 2011.05.26. 22:18

nem tudok törölni, mert nincs hozzá jogosultságom :(
gavino
 
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009.01.10. 09:23

Re: Gellért-hegyi fürdőalagút

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2011.05.27. 06:55

Töröltem a bejegyzéseket, és kérném, hogy tényleg ne legyen ilyesmiről itt diskurzus.
Ilyen helyekre bejutni engedéllyel a tulajdonossal, vagy az üzemeltetővel egyeztetve lehet és szabad.
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Gellért-hegyi fürdőalagút

HozzászólásSzerző: gavino » 2011.05.29. 06:21

Sziasztok!
Az akció félig sikeresen zajlott, nem mentünk végig bátorság hiány miatt,de azt a konklúziót leszűrtük, hogy biztosan nincs semmi komoly objektum az alagút végén! képek itt találhatók!
http://www.facebook.com/pages/Hungarian ... 3321655900
üdv
gavino
gavino
 
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009.01.10. 09:23


Vissza: Sas-hegy, Szikla központ, Citadella, Budai Vár

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron