A Déli védvonal

A déli határvédelmi erődítések, vagy ahogy az újságírók hívják a "Magyar Maginot-vonal" az 50-es évekből

Moderátorok: csart, bunkerman

A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: admin » 2009.04.30. 13:01

Ide minden kapcsolódó információt lehet küldeni.
admin
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 40
Csatlakozott: 2008.12.28. 08:30

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.03. 06:53

A magyar Maginot-vonal kapcsán először a nevét tisztáznám. Ezzel a jelzővel a média tisztelte meg a déli határvédelmi erődítéseket. Az igazi Maginot-vonaltól azonban igen messze volt ez a valóságban, bár kétségtelen, hogy magyar vonatkozásan ez a legnagyobb és leginkűbb állandónak tekinthető erődítésrendszer. ami a 20. század során épült.

Az erődvonal éptése, tagozása és végül leszerelése kapcsán az alábbi összefogaló ad jó kiindulási alapot:
A magyar politikai és katonai vezetés teljesen magáévá tette a szovjet pártvezetés helyzetértékelését a nemzetközi helyzet "fokozásáról" és a harmadik világháború kitöréséről. Ezek a politikai torzulások maguk után vonták a magyar hadsereg fejlesztési tervek fokozott ütemű gyorsítását és irreális méretű bővítését. 1949-ben elkezdték a hadsereg erőltetett ütemű fejlesztését.
A magyar katonai célkitűzések között Jugoszlávia fontos helyet foglalt el. Számoltak azzal a lehetőséggel hogy Jugoszlávia önállóan vagy Olaszországgal együtt támad, A feltételezett fő támadási irányok a Duna-Tisza köze, a baranyai háromszög és Nagykanizsa térsége. Mivel a magyar határ délnyugati része viszonylag közel esik az Adriai tengerhez, ezért számoltak egy innen várható a Jugoszláviában partraszálló angol-amerikai csapatok támadásával
A hadműveleti elképzelés alapján kidolgozott tervekben fontos szerep jutott a magyar-jugoszláv határszakasz megerősítésének, műszaki biztosításának, illetve később a határszakaszon kiépített védelmi rendszernek
Elsőnek az ország déli határának műszaki biztosítása, drótakadályokkal való lezárása történt meg. Ez a műszaki akadály egy- és kétsoros drótkerítésből állt, amelyet később kiegészítettek aknazárral. 1049-ben az aknamezőket, a drótakadályok közé telepítették. Összesen 942559 folyóméter hosszúságban, mintegy 2 millió aknából,
1950-től a határőrség állománya 17 577 főt számlált. Ebből 1951 és 1955 között 6400 fő teljesített szolgálatot a déli határon. A határvédelem belső funkciói - amelyek arra voltok hivatva, hogy az ország lakosságát megakadályozzák a határ megközelítésében és átlépésében - kerüllek előtérbe.
1950-ben létrehozták a határsáv intézményét. A határsávba hat megye 15 járása került, mintegy 310 településsel. Kiterjedése kb. 9 000 km² volt. Ez mintegy 290 000 állampolgárt érintett. A határsávban csak erre a célra kiállított igazolvánnyal lehetett tartózkodni. A legveszélyesebbnek ítélt 2446 személyt, családjukkal együtt kitelepítették. elkerülendő, hogy egy jugoszláv konfliktus esetén, a térség hadműveleti területté válásakor ebből az övezetből katonai Ínformációk szűrődhessenek ki. illetve szabotázsakciók történhessenek.
Következő lépésként került sor a Déli védelmi rendszer kiépítésére. Ez a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság határán mintegy 600 km-es szakaszon 100-160 km mélységben tábori típusú és állandó védelmi építmények készítését, valamint 250 km-es mélységig az utak lezárására hadműveleti akadályok létesítését jelentette. Valóságban Körmendtől Nagylakig lett előkészítve. Kiépítését azonban- az eredeti tervtől eltérően súllyal a Duna-Tisza közén és a Lenti - Nagykanizsa irányban hajtották végre. A védelmi rendszer részei voltak: az előtér, három védőöv, egy megközelítően jól kiépített fővédősáv, és egy gyengén kiépített második és egy harmadik védőöv. Ezek mélysége 10-25 km közt váltakozott
Ezt egészítette ki a hadműveleti akadálycsomópontok rendszere, amelyek a határtól számított 60 km mélységig készültek el. Itt harckocsi elhárító árkok, harckocsi falak, harckocsi buktatók (kövek, vasbeton barikádok) épültek ki. Az utakat, hidakat, előkészítették robbantásra. Ezt egészítette ki az akadályokat tűzzel fedező alegységek tüzelőállásainak kiépítése. A robbanóanyagok, eszközök tárolásához raktárakat létesítettek.
A védelmi rendszeren belül az előtérben önálló szakasz és raj támaszpontok, a védőövekben - súllyal a fővédőövben -század és zászlóalj védőkörletek lettek kiépítve. Az erődrendszer alapját a vasbeton építmények, továbbá a harckocsi és gyalogság elleni szilárd akadályok képezték védelem gerincét a zászlóalj- és századvédő körletek erődítményéi alkották. A védelmi rendszeren belül 1952. februártól 1955. június 15-ig megépítésre került:
99 zászlóalj védőkörlet (48a Duna-Tisza közén).
25 század védőkörlet, (10 a Duna-Tisza közén).
201 szakasz támpont,
46 raj támpont,
962 hadműveleti akadálycsomópont.
6 hadosztályparancsnoki harcálláspont, 6 hadosztályparancsnoki figyelőpont, 6 ezredparancsnoki harcálláspont, 6 ezredparancsnoki figyelőpont, valamint a hozzájuk tartozó árok és műszaki akadály rendszer, az aknazárak kivételével. Ezen felül 513 figyelő- és óvóhely és több száz színlelt - az ellenség megtévesztésére - készült - nem valóságos - építmény létesült.
A védelmi rendszer építését az 1952-ben létrehozott Erődítési Csoportfőnökség irányította. Kivitelezést erre a célra alakult építő zászlóaljak és a bevont műszaki alakulatok végezték. A szükséges anyagi – technikai eszközök biztosításában számos állami vállalat és üzem is részt vett. A vérkar az építés egész ideje alatt ellenőrizte a hadműveleti és harcászati követelmények betartását, valamint megadta az építő alakulatok felé az építés programjának évenkénti követelményét.
A megépített védelmi körletek további megőrzése és karbantartása a területileg illetékes hadosztályparancsok illetve határőr kerületi parancsok feladata volt.
A magyar-jugoszláv kapcsolatok normalizálódása után 1955 októberében kezdődött meg a drótakadályok, aknazárak és a védelmi rendszer nem állandó létesítményeinek felszámolása, amely intenzíven csak az Országgyűlés 1956. márciusi határozatára indult be.
1955-ben a felszámoláskor öt megye területén 93 védőkörletben 1503 erődelem maradt meg.
Az elbontásra javasolt építményekhez felhasznált anyagokból a téglának 25%-os veszteséget véve alapul kb. 25 millió téglát, továbbá 200.000 db 150-es, 15.000 db 260-as vasbeton gerendát adtak át a népgazdaságnak. Ezen kívül igen jelentős földterületeket szabadítottak fel a mezőgazdasági művelés céljára. (Az építkezés során 2616 kh vettek el a tulajdonosoktól.) Az állandó jellegű létesítményeket (erődöket) „konzerválták” és területüket átadták az illetékes földtulajdonosnak. Ennek ellenére a téglalétesítmények anyagát és a betonlétesítmények álca anyagát a polgári lakosság fokozatosan elhordta. A betonlétesítményeket a bennük felgyülemlő víz és téli fagyok megrongálták. A téglalétesítmények néhány éven belül tönkrementek, így a tűz- és figyelő rendszer – azaz a védelmi rendszer megszűnt, mert ezek a létesítmények képezték a rendszer gerincét.
A védelmi rendszer bontását 1961 végére – a vasbeton építmények kivételével – befejeződött. A téglaépítményeket a tábori (földből, fából készült) építményeket lebontották és átadták a Tanácsoknak további felhasználás végett. A tartós vasbeton építmények bontása 1960-ban kezdődött meg. A tartós 3059 db építményből 1068 db vasbeton kupolát mozdítottak el, amelyek kiképzési bázisokra, gyakorlóterekre kerültek.
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.03. 06:56

A Honvéd vezérkar hadművelezi csoportfőnökség 1950-es előterjesztése a Déli határ megerődítésre (1. rész):

Előterjesztés.
A déli országhatár műszaki megerődítésére.

Déli országhatárunk védelmének fokozásara szükséges, hogy béke idején már műszaki erődítéseket hajtsunk végre az ország anyagi teljesítő-képességének figyelembevételével.
A határerődítés kérdése szorosan összefügg a haderő hadműveleti tervével. A hadműveleti terv alapjai jelenleg kidolgozás alatt állnak és a végleges döntés és jóváhagyás e tekintetben még nem történt meg,
A külpolitikai helyzet megköveteli, hogy a határerődítés kérdése a végleges hadműveleti terv élőmunkái mellett is már döntésre kerüljön, azon meggondolással, hogy ez évben rendelkezésre álló egy "A" típusú lövész hadtestünk számára a fő, várható támadási irányokban olyan megerődített állásokat építsünk ki, melyek felhasználásával folyó védelmi harc biztosítaná a haderő többi részének időben való feltöltését, mozgósítását és felvonulását.
Az erődítés elvi és gyakorlati keresztül vihetőségének kérdéseiben a Műszaki Parancsnokság és a H.V.K. Anyagi Csoportfőnökség bevonásával a H.V.K. Hdm.Csf-sé. az ott működő tanácsadó bajtársak közreműködésével javaslatot dolgozott ki, melyet az alábbiakban terjeszt elő:

A műszaki erődítés rendszere.

1./ Javasoljuk a déli határ mentén a várható főtámadási irányokban tábori erődítések / föld-fa tüzelőállások / előre való kiépítését, melyeket a legfontosabb irányokban és a legfontosabb tereprészeken vasbetonból építendő, oldalazó tűzre beállított, géppuska és löveg-állásókkal egészítenék ki, olymódon, hogy a vasbeton föld-fa erődök aránya 1 /vasbeton / : 3 /föld-fa / lenne.
2./ Az erődítési elemek létesítésén kívül javasoljuk: hdt. és ho. parancsnoki figyelőhelyeknek és harcálláspontoknak, valamint a hírközpontoknak kiépítését is,
3./ Ezred erődítési rendszer kiépítését javasoljuk az "A" harcihíradóba a III. hadtest számára megadott vonalban a hadtest mélységéig meg építeni, oly módon azonban, hogy a legfőbb támadási irányok figyelembevételével 2 hadtest és 6 hadosztály figyelőhelyet, harcálláspontot és hírközpontot építenénk azzal a céllal, hogy a feltöltendő "B" típusú hadtest legfőbb parancsnokságai részére is előre meglegyenek a vezetést biztosító lehetőségek.
4./ Javaslatot teszünk egyúttal a hadsereg mélységében déli és nyugat irányokban védendő terepszakaszokra és vonalakra vonatkozóan is, melyeket a csatolt térképen tűntettünk fel. Egek tábori erődítésszerű kiépítésére a polgári lakosság bevetésével adott esetben kerülne sor.
5./ Úgy a III. hadtest, mint a hadsereg mélységében javasolt erődítés; területek és vonalak térkép alapján lettek kijelölve. Mindezeknek a szakemberek be vonásával való helyszíni szemrevételezése azonnal feladat, melynek alapján pontosan meg kell határozni az erődítés: elemek helyét és szántát.
6./ A térképen végzett előzetes számvetés szerint a vasbeton, valami föld-fa erődök telepítési sűrűségét illetően 3 variációt terjeszt elő, szem előtt tartva, hogy a térképen kijelölt főirányok összarcvonal szélessége 230 km, mélysége 10-12 km.
a./ Arcvonal km-kéni; 2 db. erődítési elem:
Összes építendő elem: 462
Ha a vasbeton elemeknek a föld-fa erődökhöz való viszonyát
1;5-hoz vesszük, akkor ebből:
154 db. vasbeton elemet
303 db. föld-fa erődöt /tüzelőállást / kellene létesíteni.
A 462 db. erődítési elemben elhelyezhető egy lövész hadtest géppuskája harminc gp. kivételével, /ez kb. egy ép fél zlj. gp. mennyiségének felel meg. /

Folyt. köv.

Bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.03. 07:01

Néhány kép a Déli határerődítésekről:

Buldózer az építéseknél:
Kép

Korabeli plakát az erődrendszer népszerűsítésére:
Kép
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.03. 07:02

Végezetül egy áttekintő térkép a Dél-Dunántúli szekcióról:

Kép
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2009.05.03. 10:43

Bunkerman, nagyon jó a korabeli javaslat, várom a folytatást!
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.08. 17:40

A Honvéd vezérkar hadművelezi csoportfőnökség 1950-es előterjesztése a Déli határ megerődítésre (2. rész):

...
Ezen variáció biztosítaná az első vonalba eső legfontosabb utak és átjárók lezárását, de nem ad módot kellően a közbeeső, mélységben lévő fontosabb; tereprészek megerődítésére, melyek a védelem szempontjából tekintetbe jönnek.

b./ Arcvonal km-ként 4 db erődítési elem;
Összes építendő elem: 924
Ha a vasbeton elemeknek a föld-fa erődökhőz való viszonyát
1:3-hoz vesszük, akkor ebből:
303 db. vasbeton elemet
616 föld-fa erődöt /tüzelőállást/ kellene létesíteni.
A 924 db erődítési elemben elhelyezhető két lövész hadtest
összes géppuskája hatvan gp. kivételével. / a 60 db. gp. 1 löv.
ezred gp. mennyiségének felel meg/.

Ez a variáció kielégítően biztosítaná a kijelölt területeken a hadtest, melységig való lezárást abban az esetben is, ha a "B" tipusú hadosztályokat feltöltés után szintén a határmentén kellene bevetni.

c./ Arcvonal km-ként 5 db, erődítési elem;
Összes építendő elem: 1.155
Ha a vasbeton elemeknek a föld-fa erődökhöz való viszonyát
1:3-hoz viszonyítva vesszük, akkor ebből:
335 db vasbeton elemet
770 db föld-fa erődöt /tüzelőállást/ kellene létesítenünk.
Az 1155 db erődítési elemben elhelyezhető két lövész hadtest,
továbbá egy lövész hadosztály összes géppuskája.

Ezen variáció biztosítaná azt, hogy a mélységben is kellő sűrűsége lenne az erődelemnek és ez évben rendelkezésre álló béke hadosztályaink feltöltés után teljes egészében előre elkészíteti, és kiépített védőkörleteket foglalhatnának el össz géppuskáikkal.

Az erődítési rendszer anyag kihatásai:

1./ Költségkihatás tekintetében:
A tervezett erődítési rendszer nagybani költség kihalásának megállapítása végett az alábbi számvetéseket végeztük él:
Egy vasbeton elem építésének költsége /anyag + munkabér / 35000 forint.
Egy nyitott föld-fa tüzelőállás építésének költsége /anyag + munkabér/ 3.500 forint.
Egy haltest pk-i vagy hadosztály pk-i harcálláspont építésének költsége /anyag + munkabér kb. 126.000 forint.
Egy hdt. vagy ho. pk-i hírközpont építésének költsége /anyag + munka bér / kb. 75.000 forint.

ad: a./Arcvonal km-ként 2 elem esetén:
A 154 db vasbeton elem építésének összköltsége : 5.390.000 forint A 503 db. föld-fa erőd építésének összköltsége: 1.078.000 forint
Két hadtest harcálláspont és hírközpont, valamint hadosztály parancsnoki harcálláspont ós hírközpont építésének összköltsége: 1.608.000 forint,
Az építendő erődítési elemek, harcálláspontok és hírközpontok összköltsége: 8.076.000 forint.

ad: b./Arcvonal km-ként 4 elem esetén:
A 303 db vasbeton elem építésének összköltsége: 10.790.000 forint. A 616 db föld-fa erőd építésének összköltsége: 2.156.000 forint.
Pk-i harcálláspontok és hírközpontok / mint 1.esetben / építésének összköltsége: 1.603.000 forint.
Az építendő erődítési elemek, harcálláspontok és hírközpontok összköltsége: 14.544.000 forint.

ad: c./Arcvonal km-ként 5 elem esetén:
A 335 db vasbeton elem építésének összköltsége: 13.475.000 forint A 770 db föld-fa erőd építésének összköltsége: 2.695.000 forint
Pk-i harcálláspontok és hírközpontok / mint l. esetben / építésének összköltsége: 1.603.000 forint.
Az építendő erődítési elemek, harcálláspontok és hírközpontok összköltsége: 17.773.000 forint.

Folyt. köv.

Bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.09. 09:46

Egy kimutatás az erődítések építéséről évenkénti bontásban (évek, és darabszámok):

delihatar04.jpg
delihatar04.jpg (31.99 KiB) Megtekintve 8291 alkalommal.
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.10. 06:09

Sokat írtam már az építésről, de még semmit a vonal lebontásáról:
1956-ban rendelték el az elkészült védvonal leszerelését. Első körben a műszaki zárakat szedték fel (aknákat, drótakadályok), majd megkezdték az állandó objektumok elbontását is. A létesítmények elbontásánál a keletkező építőanyagoknál a tégla esetében 25%-os veszteségel számolva 25 millió téglát, 200.000 db 150-es és 15.000 db 260-as vasbeton gerendát adtak vissza a népgazdaságnak újra hasznosításra. Ezen felül jelentős méretű mezőgazdasági terület szabadult fel, melyet korábban kisajáítottak az erődvonalhoz. 2616 kataszteri hold földet vettek el a tulajdonsoktól.
A felszámolás végére öt megye 93 védőkörletében 1503 db erődelem maradt még meg. Ezeket az állandó erődemeleket átadták további kezelésre a helyi földtuladjonosnak és azt is megengedték hogy ezekben mezőgazdasági eszközöket vagy terményeket tároljanak.
A létesítmének pusztulása ezért gyors volt, a lakosság nem vigyázott ezekre, a beton építményeket a téli fagyok pusztították az épületekben felgyülemlő víz miatt, a téglalétestményeket pedig a helyi lakosság hordta szét a betonlétesítmények álcaanyagával egyetemben.
1961 végére az elbontások véget értek a vasbeton erődök eltávolítása kivételével. A tartós védelmi létesítmények (vasbeton építmények) bontás ezután indult el itt a 3059 objektumból 1068 vasbeton kupolát mozdítottak ki, ebből 310-325 db kiképzési célokból gyakorlóterekre került.
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: orinoco » 2009.05.10. 08:36

Hali!

Ezek szerint lőtereken előfordulhatnak még a mai napig is ilyen kupolák. A robbantóaknák maradhattak utak és egyéb műtárgyak környékén? Érdemes lehet körülnézni ott lenn délen.

Orinoco
orinoco
 
Hozzászólások: 52
Csatlakozott: 2009.01.19. 09:56

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.15. 05:57

Kell még lennie belőlük elég nagy számban készítették.
Mondjuk meg kell jegyezni elég kezdetleges védelemi létesítmények voltak ezek. Páncélkupola helyett beton, és sok állás téglából vagy szalmából épült. Ráadásul az egész vonal, nem volt más mind falvak köré települt támpontok láncolata, a támpontok között semmi állandó objektum nem volt. Ha belegondolunk hogy a csehek már a 30-as évek végén milyen állandó erődvonalat húztak a határ mentén, akkor látszik milyen szerény is volt a magyar Maginot.
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.16. 16:33

Tavaly jelent meg egy könyv a: HAZÁNK DICSŐSÉGÉRE - 160 ÉVES A MAGYAR HONVÉDSÉG
Ebben egy fejezet a déli határvédelmi erődítésekkel foglalkozik. Egyébként elég drága 6000 Ft a kötet.
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.16. 16:54

A Honvéd vezérkar hadművelezi csoportfőnökség 1950-es előterjesztése a Déli határ megerődítésre (3. rész):

...
2./ Anyagkihatás tekintetében:

az a./ variációban;
Gömbfa 20-25 ø: 3.596 m3
Deszka 5 cm-es: 358,5 m3 Gömbvas: 267,2 tonna
Vasgerenda: 77 tonna
Kazánlemez: 23 tonna
Ácskapocs és szeg: 22,5 tonna
Cement: 1577 tonna
Dorongfa: 37.472 fm.

a b./ variációban:
Gönbfa 20-25 ø:5968 m3
Deszka 5 cm-es: 635,0 m3 Gömbvas: 495,2 tonna
Vasgerenda: 154 tonna
Kazánlemez: 46 tonna
Ácskapocs ée szeg: 41,0 tonna Cement: 2994 tonna
Dorongfa: 174.944 fm.

a. c./ variációban;
Gömbfa 20-25 ø: 7154,4 m3
Deszka 5 cm-es: 848,3 m
Gömbvas: 609,2 tonna
Vasgerenda: 269,5 tonna
Kazánlemez: 57,5 tonna
Ácskapocs és szeg: 51,25 tonna
Cement: 3612,5 tonna
Dorongfa: 218.690 fm.

A H.V. K. Anyagi Csoportfönőksége szerint ezen anyagok az erődítesek létesitésíhez biztosíthatók.

III. Javaslatok

1./ Az előterjesztettek összevetése alapján javasoljuk 1951. év IV. hó l-ig a b./ variáció szerinti erődítési rendszer kiépítését ugy azonban, hogy az a részletes tervek alapján még 1951. év folyamán a c./ variáció szerint tovább fejleszthető legyen.

2./ Tábori erődítési elemeket /föld-fa erődöket / a III. hdt. hadosztályai építenék ki a műszaki csapatok vezetésével.

3./ A vasbeton elemek elkészítéséhez a műszaki csapatok keretében az építés idejére két különleges zlj-at kell-ne felállítani, melyeknek személyi állományát egyrészt az épitőiparból e célra behívott szakszemélyzet, másrészt bevonultatott segédszemélyzet képezné.

A munka elvégzésének idejere vonatkozólag az alábbi adatokat jelentjük:
Egy vasbeton erődöt 17 fő /8 szakmunkás és 9 ío segédszemélyzet/ négy nap alatt készít el abban az esetben, ha az anyag és a gépe a helyszínen vannak. Így két 900-900 fős zlj. négy nap alatt 100 erődöt tud elkészíteni. Amennyiben az anyag szállítását és előkészitksét is a különleges zlj-ak végeznék, ugy a b./ variáció szerinti munka egy hónap alatt befejezhető lenne, a parancsnoki figyelők, harcálláspontok és hírközpontok kivételével melyek építéséhez ez esetben szintén kb. 1 hónapra lenne szükség.

4./ Az erődítési elemek és harcálláspontok, valamint hírközpontok
építésének költségeiben a munkabér is szerepel. Amennyiben az erődítések létesítését a Honvédség ala-ai végeznék:
a./ variáció esetében kb. 1.000.000 forint
b./ variáció esetében kb. 2.000.000 forint
c./ variáció esetében kb. 2.500.000 forint takarítható meg.

...
Folyt. köv (utolsó rész).

Bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.05.24. 11:06

A Honvéd vezérkar hadművelezi csoportfőnökség 1950-es előterjesztése a Déli határ megerődítésre (4. rész):

...

5./ A kiépített erődítési rendszert a csapatok csak „A" jelzésű harci riadó esetén szállnák meg /külön erődcsapatokat nem szerveznénk/. A tábori erődítési elemek karbantartását a legközelebbi helyőrségekben elhelyezett ala-ok végeznék.

6./ Drótakadályok és műszaki zárak kiépítését a tervezett erődítési rendszeren belül – elsősorban nemzetgazdasági szempontból – béke idején nem javasoljuk. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a részletes erődítési terv alapján, megfelelő mennyiségi akna és robbanóanyag, valamint tüskés drót legyen tárolva a telepítési helyek közelében létesítendő raktárakban.

7./ A Honvéd Műszaki Parancsoktól szervezett értesülés szerint az ország öntözési tervének megvalósítása során a Duna–Tisza közén a Dunát és Tiszát összekötő csatornák építése van tervbe véve. Javasoljuk az építésre kerülő Duna–Tisza csatornák helyének, valamint a csatornák szélességének és mélységének megállapításánál azt a szempontot is tekintetbe venni, hogy ezek a csatornák a Duna–Tisza közének védelme szempontjából, hadműveletileg nagy jelentőséggel bírhatnak.

8./ Fenti terv részleteinek kidolgozása céljából javasoljuk, hogy a HVK Hadműveleti Csoportfősökég a Főparancsokságok bevonásával az erődítésre tekintetbe jövő irányokat, illetve a térképen megjelölt tekintetbe jövő védelmi vonalakat részletesen szemrevételezze és ezen szemrevételezés alapján készítse el a részletes erődítési tervet. A szemrevételezést november-december hónapban javasoljuk végrehajtani.

Előterjesztjük: Honvédelmi Miniszter Bajtársnak jóváhagyás végett.

Láttam:
Bata altbgy. s. k.,
Szűcs alez. s. k.,
Mátékovits vőrgy. s. k.

Bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: Muskétás » 2009.06.01. 07:01

Sziasztok!

Érdekelne, hogy csak a déli határ mentén építettek az 50-es években bunkereket vagy esetleg más irányokban is készültek kisebb léptékű erődítések, pl nyugat felé?

Muskétás
Muskétás
 
Hozzászólások: 89
Csatlakozott: 2009.01.02. 18:51

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2009.07.22. 07:55

Sziasztok!

A minap találtam egy blogbejegyzésben az alábbit:

Egy 87 éves bácsi jött elém reggel és futott velem egy kicsit, látta a médiában, hogy éppen Csókán a Móra Házból rajtolok. Nagyon örült, hogy találkozott velem, mert erőt adok neki, sokáig szeretne élni és szerinte is fő a kitartás. A búcsúban vett is egy piros baseball sapkát, amiért a felesége letolta, de elhatározta, hogy jövőre egy sárgát vesz majd és addig is aktívan él. Hajagos Tamás, aki már Magyarkanizsán is csatlakozott hozzánk, Subotica (Szabadka) mellől tekert el Csókára reggel, hogy kikísérjen a határig. Egy határvédelmi bunker mellett haladtunk el. Kőszegi Levente, programom koordinátora és gyakorlott túravezető megjegyezte „ Ebből rengeteg van északi és keleti irányban az egykori Jugoszlávia területén, mert Tito folyamatosan várta a támadást a Szovjetúnió és szövetségesei irányából és több ezret épített a ’60-as, ’70-es években. Albániában pedig szintén építettek vagy 8000-et, mert Enver Hodza pedig Tito-tól (micsoda nevek, ki emlékszik még rájuk?) rettegett.

Jugoszláv határon áll a bunker kép is készült róla:
Kép
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.08.10. 18:52

Muskétás írta:Sziasztok!

Érdekelne, hogy csak a déli határ mentén építettek az 50-es években bunkereket vagy esetleg más irányokban is készültek kisebb léptékű erődítések, pl nyugat felé?

Muskétás


A vasfüggöny ilyesmi volt, de itt már nem épültek beton fedezékek, ez határőrizeti jellegű volt a civilek ellen. Nem akarta a Nyugat megtámadni Magyarországot. Ellenben fordítva már nem igaz ez az állítás :D
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2009.09.09. 06:12

Nem a déli erődvonalhoz kapcsolódik, de abban a térségben van a határ túloldalán az egykori jugoszláv bunkerek, találtam pár képet ezekről:

Kép

Kép

Kép

Tudja valaki milyen típusokat építettek a jugók? Megmaradtek ezek egyáltalán vagy mindet elbontották?
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: pobela » 2009.10.20. 15:48

Sziasztok!

Kép

ezt a képet baja környékén készítettem.

mivel ide még nem raktam fel képet nem vagyok biztos benne hogy jó helyen van.

üdv Béla
pobela
 
Hozzászólások: 106
Csatlakozott: 2009.04.09. 17:08
Tartózkodási hely: Budapest - Zugló

Re: A Déli védvonal

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2009.12.29. 08:39

A magyar sajtó egy újabb gyöngyszeme született a déli védvonal kapcsán:

Titkos katonai bunkerek Magyarországon

Újabb és újabb részletek kerülnek napvilágra a néhány éve a kutatók látókörébe került határ menti katonai bunkerhálózatról. A STOP egy még fel nem tárt övezetben folytatott történelmi nyomozást s bukkant szemtanúkra, egy rejtélyes "kísértet-parancsnokságra" s egy ötletre mely "modernizálhatja" múltunk eme nem éppen népszerű szeletének mementóit.
"Tavasszal, az idő jobbra fordulásakor folytatjuk a terepmunkát a még nem kutatott Bács-Kiskun megyei bunkerekkel", tudatta néhány nappal ezelőtt telefonon dr. Suba János a "Déli Védelmi Rendszer" katonai objektumrom-hálózat több éve tartó feltárásának következő szakaszáról. A Hadtörténeti Intézet Múzeumának tudósa most nem a helyszínen, hanem a kutatómunka "hátországából" segített. Megadta egy mára tisztes korú úr elérhetőségét, aki részt vett a Jugoszláv határvidékre Rákosi Mátyás által szánt, hétmilliárd forintos költségei dacára egy pillanatig sem szolgáló védművonal építésében. Aztán alig huszonnégy órával később, Pákh Miklós Ráday utcai lakásába lépve hamar kiderül, hogy a ma 78 esztendős férfiú története csakúgy többet sejtet, mint a Déli Védelmi Rendszer utáni kutatás sztorija.
"Az én atyai nagyapám dr. Pákh Albert volt, aki a császári és királyi hadseregben az első világháború idején katonai kórházat vezetett Ausztria és Olaszország határán", mondja Pákh úr miután egy tekintélyes méretű, a magyar katonaorvoslásról szóló exkluzív könyvben megmutatja a nyílt tekintetű, de tiszteletet parancsoló tartásban megörökített felmenőt. Azokban az időkben rakták le a katonaorvoslás mellett a sürgősségi medicina alapjait is, és ekkor, éppen az első világháború idején s okán építettek a világon elsőként robbanómotorral hajtott mentőkocsit a magyar civil, illetve katonaorvosok. Csak jelzésszerűen érintve dr. Pákh Albert életútját említsük meg, hogy frontszolgálatát követően annak a kőszegi katonai iskolának - a "cogerejnek" - lett orvosa ahol Ottlik Géza író tanult, melynek nyomán az "Iskola a határon" című máig rejtélyek övezte regény született. Pákh Miklós édesapja halála után sok évvel ugyancsak ájulást idézett elő hadtörténészi berkekben. A kutatók ugyanis könyvsorozatot indítottak a második világháború frontjain szolgáló magyar csapattestek történetéről s ennek első darabjához a "halálom után minden irat elégetendő" apai rendelkezést be nem váltó Pákh Miklós szolgáltatott példátlan történelmi értékű forrásanyagot. "Lenne még itt valami", mondja és régi formájú iratgyűjtőn bogoz csomót majd teríti ki tartalmát. Anyai nagybátyja volt a Jad Vasem Díjjal és "Bátorságért" érdemrenddel poszthumusz kitűntetett Stollár Béla. Menyasszonyát és családját rejtegette a nácik elől, majd társaival napokon át tűzharcban védett egy nyomdát az elszállítását tervező német és nyilas csapatok ellen. És nem menekült el. 1944 karácsonyának másnapján esett el a túlerő pergőtüzében. " Stollár Béla szintén érdemelne egy könyvet a történész-kutatóktól, hogy megmaradjon az emlékezetünkben".
Amikor a második világháború után Sztálin egyik stratégiai szövetségese, a Jugoszláviát államelnöklő Josip Broz Titó bejelentette országa kiválását a szovjet érdekszférából, nos az közel azonos revelációval ért fel mint később a kubai rakétaválság. Rákosi Mátyás megkapta az ukázt és a katonai tanácsadókat, ellenőröket a Szovjetunióból, hogy építsen erődrendszert a több száz kilométer hosszú magyar-jugoszláv államhatáron. Pénzt, azt nem kapott Moszkvától a vállalkozáshoz pedig a Déli Védelmi Rendszer, a hadtörténészek szerint erődvonallá sohasem fejlesztett határőrizeti öveinek és táborainak láncolata hét milliárd forintba került.
Már Szegedről Mórahalomba tartó buszúton megtudható, hogy az akkori időket megélők számára a katonai építkezés a mindennapos nélkülözés gyűlölt helyi címerévé vált.
"Szeretnénk bunker-turizmust és egy gyerekek számára történelemtanítási célokat szolgáló bunker-skanzent kialakítani", sorolja a történelmi (el)hagyatékkal kapcsolatos terveiket Csányi László, Mórahalom alpolgármestere, aki mezőőrüket rendeli a látogató segítségére. Rácz Sándor nem pusztán hatósági határjáró, hanem természettudós, néprajz-kutató és nyomolvasó, földjét védő indián dél-magyarországi kevercse. Ő és felesége hozták létre hazánk máig páratlan, látogatókat is fogadó madárkertjét Zákányszéken és nevéhez fűződik az ottani polgárőrség megalapítása.
...
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Következő

Vissza: Déli védvonal (világháború utáni)

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron