Interjú a Déli védővonal kapcsán

A déli határvédelmi erődítések, vagy ahogy az újságírók hívják a "Magyar Maginot-vonal" az 50-es évekből

Moderátorok: csart, bunkerman

Interjú a Déli védővonal kapcsán

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.11.15. 08:05

Sziasztok!

Szerintem már többen is látták a HírTV egyik adásában (Ösök Tere) egy 20 perces kisfilmet a Déli védővonal kapcsán:

http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=9253

Az interjú teljes anyaga alább olvasható:
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Interjú a Déli védővonal kapcsán

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.11.15. 08:08

Riporter (Maráczi Tamás): A rákosi korszakból a nemezi jövedelem jelentős hányadát beton bunkerek építésébe ölték. A használhatatlan déli védelmi rendszerről két vendégemmel Jakus Jánossal és Suba Jánossal beszélgetek.
1948 nyarán Titóval megromlik a kapcsolat Moszkvában kiátkozzák a jugoszláv vezetést a Rákosi rezsim azonnal óriás beruházásba kezd a délszláv határ mentén. 7 milliárd forintot ölnek vasbetonba és gigantikus földmunkákba. Évekig építik, de sohasem használják. Erődök, kettős drótkerítés, aknazár, műszaki akadályok, lövészárok rendszer. Bunkerövezet épül a jugó határ mentén. Rákosi Maginot-vonala. Déli védelmi rendszer.
7 milliárd forint ahogy elhangzott, 1951 és 55 között ennyi pénzt költött a magyar, a mindenkori magyar kormány a projektre. Hogyha jól számolom ez a költségvetés, ha lebontom évekre 4%-át tett ki évente, ebben a négy évben. 1949-ben mennyire volt reális veszély egy jugoszláv támadásra, hogyha ennyi pénzt szántak rá, és egyáltalán indokolt volt-e ennek a déli védelmi rendszernek a kiépítése?

Jakus János: Előre bocsátom a védelmi rendszer kiépítése nem magyar ügy volt. Ebben az időszakban a szovjetek által megszállt országok kölcsönös barátságos együttműködési megállapodásban elkötelezték magukat arra, hogy egy háborús helyzetben egymás segítségére lesznek. A nagy stratégia azonban, nem ezeknek a csatlós országoknak az érdekeit jelenítik meg, hanem a mindenkori Szovjetunió érdekeit jelenítik meg és ebbe a rendszerbe tartozik Magyarország is és nyilván a magyar védelmi erők fölfejlesztése is.

Riporter:1955-ig a szovjet megszálló katonák Ausztriában, tehát ez így értem ennek a logikáját a szovjeteknek miért volt fontos ez a felvonulási terepnek Magyarországnak, vagy Csehszlovák állam déli részének a védelme, de mennyire volt reális az amivel indokol volt ennek az óriási projektnek az elindítását, hogy jugoszlávok megtámadják Magyarországot?

Suba János: A harmadik világháborúra készült a szovjet vezetés és a szovjet vezetés stratégiai elképzelése egészen más volt, mert ők térben és időben máskép gondolkodtak, a tér és idő összefüggései más voltak. A szovjet elképzelés az volt a harmadik világháború a germán-lengyel síkságon fog eldőlni, ahol a szovjet páncélos csapatok csapást mérnek Németországra és Nyugat-Európa északi részére, Franciaország, Belgium területén. És ennek nagyon fontos szerepet tulajdonított, hogy az előrenyomuló szovjet balszárnyat mindenféleképen védeni kell, mégpedig Magyarország területét, olyan értelemben, hogy a esetleg a Jugoszlávia területéről érkező csapások kivédésére és esetlegeses ott a Balkán partra szálló NATO erők ellen. Mindenféle képen tartani kellett Magyarország területét, hogy a szovjet balszárnyat, ami természetesen előrenyomulóban van védelmezhessék. És ezért tulajdonképpen a szovjet katonai vezetés kikényszeríttette, hogy Magyarország déli határán egy védelmi rendszer épüljön meg a magyar viszonyoknak megfelelően aminek az volt a célkitűzése, hogy az esetleges jugoszláv és a balkánon megjelenő NATO erők támadását felfogja, amit esetleg a koalíciós vezetés másképpen nem tud. Tehát ez a szovjet balszárny biztosítása volt.

Riporter: Nagyon jól hangzik az elmélet csak a kérdésem az, hogy a magyar katonai hírszerzés ezeket a fantazmagóriákat megerősítette. Tudjuk, hogy 1952-ben Törökország, Görögország csatlakozik a NATO-hoz, egyre inkább arra mutat minden jel, hogy dél felől a Balkáni szövetség valóban NATO segítség alapján Tito katonái is támadást indíthatnak. Még egyszer a hírszerzés, a magyar hírszerzés megerősítette-e ezeket az ötleteket?

Jakus János: Hogyne, hiszen a magyar hírszerzés megrendelésre dolgozott. Ami nagyon érdekessé teszi ennek a rendszernek a létrehozását az csak akkor értelmezhető, ha tudjuk, hogy mi történik a túloldalon. Hiszen egy fegyveres konfliktus az akció-reakció elvén működik. Előre szeretném bocsátani, hogy Jugoszlávia az egész konfliktus során nem volt abban a helyzetben, hogy támadó hadműveletet indítson.

Riporter: De Magyarország nem tudta természetesen?

Jakus János: Magyarországnál, Magyarország esetében a történet egészen másról szólt. Mindenféle képen ki kellett szolgálni a szovjet érdeket és a propaganda eszközeit ennek a szolgálatába állították. Fölvetítve és fölelevenítve a harmadik világháború kirobbanásának veszélyét és az imperializmus agresszív politikáját. Tehát ez az amit a a közvéleményt igyekezett valamiféle módon manipulálni a fegyveres összecsapásokra.

Riporter: Ennek volt valamiféle alapja? (Bocsásson hogy belevágok) Hiszen azért tudjuk, hiszen pont az ön írásaiból tudom én, hogy határincidensek történtek az 50-es évek elején. Itt nem csak a magyar ÁHV, ami a határvédelmet felügyelte ebben az időben, hanem a jugoszláv ÁVH az UDB is akciózott a déli határvidéken és azt is tudjuk, hogy az 50-es évek elején miután a kiátkozta Moszkva Tito rendszerét a jugoszláv hadsereg amerikai, nyugat-európai fegyvereket kapott. Milyen határincidensek történtek ebben időben?

Jakus János: Kétségtelen hogy az UDB tehát az állambiztonsági igazgatóság, mint az államvédelmi hatóság és elsősorban az államvédelmi hatóság a határőrség elképesztő, sok-sok emberáldozatot követelő határprovokációkra került sor mindkét részről. Most már lehet tudni, jugoszláv, illetve szerb kollegák kutatásaiból is például hogy Jugoszlávia körül a béketábor országai elsősorban Magyarország volt az ahol a legnagyobb gyakorisággal került sor határincidensekre. Sem Románia, sem Bulgária vagy az Albán határon sem történt olyan súlyú és olyan súlyos akciók, mint Magyarországon kerültek.

Riporter: De a hangulatkeltésre nem csak a konkrét események, hanem a rezsimek is nagyban rájátszottak. Ennek Magyarországon nagyszerű terepe volt a május elsejei ünnepség, ahol lehetett bátran szidni Titot, az imperialisták láncos kutyáját. Ilyen felvételt nézünk meg 1951-ből.

Kommentár 1951-ből: Hiába próbálkoznak a határainkon ólálkodó Titoista banditák. A dolgozók összefogása megvédi a békét. Megvédjük a békét! Az imperialisták fenyegetési és Tito provokációi gyűlölettel töltik el népünket a háborús gyújtogatók iránt. A felvonulók között a munkában élen járó dolgozók, sztahanovisták, élmunkások köszöntik Rákosi elvtársat.

Riporter: Megvédjük a békét elhangzott az egyik kiáltozásban. De, vajon ezt a béketábort, miért pont ilyen módszerrel kellett megvédeni? Ez tisztán Moszkva elvárása volt, vagy a magyar katonai vezetés is úgy gondolta, hogy ez a legjobb módszer?

Suba János: Hát, én véleményem szerint, a szovjet elvárásoknak kellett megfelelni és Magyarország, a magyar politikai és katonai vezetés a rendelkezésre álló eszközökkel próbált megfelelni ennek az elvárásnak, hiszen 1949-ben megkezdődik már a magyar-jugoszláv határ lezárása, mégpedig úgy hogy építenek egy műszaki kerítést. Később ezt a műszaki kerítést, ami kettő szögesdrót sorból áll alátámasztják aknazárral, tehát aknamezőket telepítenek a drótakadályok közé. Ez azt jelenti, hogy rengetek hektár területet vonnak ki a művelés alól, földeket vesznek el, embereket telepítenek ki. Megtörténik a jugoszláv határ műszaki lezárása, megerősítése.
A következő lépcsőben kiépül egy déli védelmi rendszernek nevezett erődrendszer, amit a köznyelv, a Rákosi-vonalnak hív, és ezzel együtt olyan lépések történnek, hogy létrehozzák a 15 km-es határsávot, amelybe az ÁVH a határőrség és a karhatalom korlátlan felhatalmazást kap. A megbízhatatlannak ítélt elemeket: kulálkokat, jugoszlávokat, nemzetiségieket azokon belül kitelepítik magukat, mintegy 3000 embert családokkal együtt, melyek több tízezer emberre tehető. Földeket elkoboznak, a személyes szabadságjogokat korlátozzák. Tehát ez egy óriási nyomás, az élet minden területén megnyilvánul és ennek rendelik alá a magyar néphadseregnek. 1950-ben Magyar Néphadsereg lesz. A magyar Néphadsereg szervezetét. fejlődését, kiképzését, és legfőképpen a struktúráját.

Riporter: Beszéljünk erről, de nagyon fontos kérdés, hogy 7 milliárd forintról beszélünk itt. Ki finanszírozta ezt? Szovjet pénzek voltak ezek mögött, vagy esetleg az amit Srágli Lajos az önök történész kollégája állít, hogy a magyar dolgozók által jegyzett békekölcsönöket titokban erre a projetkre költötték

Jakus János: Rá lehet térni erre a kérdésre is, de szeretnék kiegészítést tenni az előző gondolathoz, annyiban hogy nem volt ennyire egyértelmű ennek a déli védelmi rendszernek a kiépítése, sőt vita bontakozik ki a katonai felső vezetésben abban a tárgyban, hogy szükséges-e mindez vagy nem? Sólyom László 1951-ben koncepciós per áldozata lesz és tábornoktársai is azt mondják és ezt állítják, hogy nem ebben rejlik a hadsereg korszerűsítése és nem ez az az eszköz ami az ország védelmét biztosítja. Sólyom László azt állította és képviselte, és lényegében a sorsát is ez megpecsételte. Elsősorban korszerűen felszerelt gépesített haderőt kell létrehozni, amely felszereléséből, vagy a kiképzettség színvonalából adódóan képes ugyanezt a feladatot ellátni, mint ez az úgynevezett védelmi rendszer.

Riporter: Moszkva tanácsa más volt. Hogyan illeszkedik bele a Moszkva által diktált haderőreformba ez a védelmi rendszer?

Jakus János: Módosult a védelmi rendszer maga is módosult. Utaltam arra hogy vita volt a katonai felső vezetésben, mely áldozatokat is szedett. Elsősorban az első ötlet az erődrendszer létrehozására irányult. Ez 8-9 darab erődkörletet jelent, ahová állandó jellegű csapatokat terveztek telepíteni, állandó fegyverzettel. Ezt elvetették. Később finomodott a terv és tábori típusú megerődített tüzelőállásokkal ellátott tábori típusú védelmi rendszerré finomodott. De Sólyom László ötlete kvázi nem valósul meg abban a formában ahogyan azt ő támogatta. És akkor az eredeti kérdés…

Riporter: Az eredeti kérdés, ha Moszkva utasítását, ukázát végrehajtják, ki finanszírozta az oroszok, szovjetek?

Jakus János: Nem, ezt a Magyar Népköztársaság finanszírozta.

Riporter: Békekölcsönökből?

Jakus János: Békekölcsönökből és banki hitelekből.

Riporter: A kivitelezésekről beszéljünk néhány szót. Ön elkezdte mondani hogy ez a három zóna. Ugye 620 km hosszú határszakaszról beszélünk. Ez egy iszonyú nagy távolság ahhoz képest, hogy micsoda bunkerrendszert akartak kiépíteni. Milyen technikai nehézségekkel, vagy akár logisztikai nehézségekkel szembesültek az építők?

Suba János: Nos itt a kollégám is mondta, hogy a déli védelmi rendszer felépítése, működése menet közben állandóan módosult. A lényeg az volt, hogy a magyar-jugoszláv határ mentén tervezték kiépíteni. Elsősorban a hadászatilag fontos irányokat akarták lezárni és sikerült is lezárni. Például a Duna-Tisza köze, a Baranyai háromszög és a zalai kőolajvidék. Hiszen ha megnézzük a Duna-Tisza közén egy jugoszláv támadó páncélos ékkel ketté vágják az egész országot, Budapestet bekeríthetik kiépíthetik a kapcsolatot a Csehszlovákia területén lévő odáig előrenyomuló ellenséges erőkkel. Vagy ha a baranyai háromszög területéről indul, baranyai háromszög területét éri egy jugoszláv támadás, akkor ott Budapestet be tudják keríteni el tudják foglalni és az ausztriai szovjet csapatok hátába kerülnek. És a zalai kőolajmezők védelme, a délnyugati irány azért volt a legfontosabb, mert egyrészt a zalai kőolajmezőket védte és másik pedig, hogy ez volt a legrövidebb irány az Adriai-tengerre. Tehát az ott partra szálló NATO erőknek nagyon kevés utat kellett megtenni. Tehát elsősorban azokat az irányokat zárják le. Ez azt jelenti, hogy a 620 km-es magyar-jugoszláv határszakasznak ez a három elemű része kerül megerősítésre. Van olyan rész például Drávaszabolcs és Somogyudvarhely között ahol a határ a Dráva folyó, ott a védelmi rendszer, a tervezett védelmi vonal felfekszik a Drávára. Ott csak folyamvédelmet kellet biztosítani a határvédelem nem is épült ki. A hármas határ környékén tehát 130 km távolságban ez nem épült ki.

Riporter: Önök a helyszínen kutattak és önök Magyarországon a témának a legjobb szakértői és a szemükkel látták. Sőt én úgy tudom hogy egy tankot, harckocsit is felfedeztek a föld alatt. Hogy néz ki ez a rendszer három zónából áll, de az 1950-55-ben amikor nem készült el, de nagyjából kész lett volna a tervek szerint. Hogy nézett ki ez a rendszer, mit láthatott volna egy ember aki átsétált ezen a zónán?

Jakus János: Azt kell tudni, maga a védelmi rendszer papíron létezik. Papíron került kidolgozásra, hadműveleti tervdokumentáció része, ennek nyilván szöveges és grafikus változatai vannak meg. Védelmi öveket jelölnek ki és ebből csak az első védelmi öv első állásrendszere épült ki. 93 darab zászlóalj védő körlet van ebben az első állásrendszerben. A védőövnek a többi az állásnak imitt-amott ugyan az építések elkezdődnek, de nem fejeződik be. Tehát még az első védelmi öv sem épült ki teljes egészében. Ellenben a műszaki zárcsomópontok 100%-ig, egészen pontosan Budapest határáig készen vannak. Tehát a halandó, ha úgy tetszik a polgár egész korabeli időszakban nem léphet be a 15 km-es határövezetbe csak megfelelő engedélyek birtokában.

Riporter: Egyébként a magyar társadalom mit tudott erről a hiszen ez egy titkos projekt?

Suba János: A magyar társadalom semmit nem tudott, mert először is 15 km-es határsávba sem léphetett be. Az ÁVH a karhatalom és a határőrség szisztematikus lezárta. A megbízhatatlannak ítélteket kitelepítette, a többieket pedig korlátozta az utazásukban és a személyes szabadságukban. Ez egy kvázi hadműveleti területnek minősült, ahol különböző zónák voltak és mindegyik zónába más-más igazolvánnyal lehetett belépni.

Riporter: És az ellenség mit látott erről? Hiszen határövezetről beszélünk, gondolom akár a felderítés akár pedig csak egy katonai messzelátó. Hiszen lehetett tudni hogy a határ másik oldalán mi folyik.

Suba János: A jugoszláv hírszerzés elég alaposan tudta, hogy mi folyik itt hiszen egyrészt fotófelderítést végzett, légi felderítés meg tudták állapítani az építkezési munkák menetét és ütemét. De mellesleg ugyanez zajlott le a határ túlsó oldalán ők is megcsinálták a maguk déli védelmi rendszerét. Most itt hangsúlyozni kell, hogy védelmi rendszerről beszélünk, tehát ez nem az a típusú erődvonal, amit a második világháborúban megszoktunk, vagy tudunk. Hanem ez tulajdonképpen azt is mondhatjuk hogy ez egy második világháborúból visszamaradt szovjet képződmény amit a magyar viszonyokra interpretáltak. Ez azt jelenti, hogy tábori típusú védelmi rendszerről van szó, tehát harckocsi árkok, lövészárkok, futóárkok, összekötő árkok és a tüzelő gépek: tehát géppuskák, aknavetők, tábori tüzérütegek és páncéltörő lövegek számára készített vasbeton fedezékek. Tehát azok a bunkerek, amelyekről beszélünk azok tulajdonképpen ezen tűzgépek számára készült beton fedezékek.

Riporter: Korszerű volt?

Suba János: Nem volt korszerű.

Riporter: Konkrét harcértéke mi volt? Konkrétan 1955-ben megindul egy jugoszláv támadás feltartóztatta e volna vagy nem a jugoszláv hadsereget?

Suba János: Ez az akkori harcászati viszonyoknak megfelelően nem volt korszerű. Ez a második világháború idején lett volna, korszerű és akkor volt korszerű. De ez az atom viszonyok között egyáltalán nem volt korszerű. Ezen régen túllépet az idő, az egészen más volt a harcászati elgondolásnak megfelelt volna-e, ez attól függ hogy támadunk, vagy védekezünk.

Riporter: Mi a magyarázata annak, hogy említette 1955-ben ugye majdnem kész van a projetk 83%-ban mire kiegyezünk Jugoszláviával és az egészet lebontásra ítélik. Ez az egyetlen indoka annak, hogy nem készült el? Megváltozott a nemzetközi helyzet?

Jakus János: Így van. Sztálin halálát követően Hruszcsov még ebben az évben 1953-ban látogatást teszt Titonál. Tito fogadja a szovjet delegációt. Az ember mindig is távolságot tartott 1955-ig tart ez az átmeneti állapot Szovjetunió és Jugoszlávia között. 1955-ben némileg enyhül ez a viszony. Ugyanakkor nemzetközi összefüggéseit tekintve ennek a problémának, tudni kell azt hogy Jugoszláviának 1952-ben elkezdte, 1953-54-ben létrehozza és megköti Görögországgal és Törökországgal az úgynevezett Balkáni szövetséget. Tudjuk hogy 52 óta Görögország és Törökország is a NATO tagja, Jugoszlávia távolságot tart a NATO-tól, tehát nem akar NATO tag lenni. Jugoszlávia és Jugoszlávia első számú vezetője Tito mindig is elsősorban Jugoszlávia érdekeit tekinti elsődleges szempontként döntései meghozatalában. Így eléri azt például Tireszt ügyében Jugoszlávia és Olaszország közötti nézeteltérések tekintetében, hogy az amerikai és nyugat-európai fegyverszállítmányok jelentős részét az úgynevezett ötödik hadsereghez összpontosítja, amely Horvátországban és Szlovéniában található. Hivatkozik a Lubljanai kapu védelmének fontosságára, mely éppen az észak-olasz irányt fenyegeti. És eltúlózza ennek a programnak a vezetője…

Riporter: Muszáj hogy beleszóljak. Két nagyon rövid kérdésre van már csak időnk és nagyon fontos lenne ezt megtudni. Mi lett a sorsa ennek a 25 millió téglának, 30 ezer vasbeton gerendának, 6000 beton létesítménynek 1961 után?

Suba János: Fölszámolták. Érdekessége az volt, hogy a déli védelmi rendszert kiépítették, nem került használatba és utána pedig a politikusok parancsára a katonák felszámolták. Amit lehetett lebontottak átadták a népgazdaságnak és a vasbeton amiket lehetet felszámolni elvitték a Néphadsereg kijelölt gyakorlóterére és oda beépítették és gyakoroltak rajtuk.

Riporter: Jakus János öné a végszó, 2009-et írunk, ma hogyha ennek a maradványát, ennek a bunkerrendszernek a maradványát meg akarja nézni, hova menjen, mit láthat?

Jakus János: Igen, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkacsoportja immár két éve dolgozik ezen a programon. Végigjártuk a déli védelmi rendszer vonalait. Ajánlom az érdeklődő közönség figyelmébe Páka környékét, pontosabban Pákát. Ajánlom Matty illetve Rábaszabolcs települést ahol jó állapotban lévő védműveket látni.
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Interjú a Déli védővonal kapcsán

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2009.11.16. 15:44

Szép dolog, hogy csináltak róla kisfilmet, ugyanakkor sajnálom, hogy elég kevés mindent sikerült kihozni belőle. Kicsit beszélhettek volna a védőkörletekről, pár térkép is lendített volna a műsoron...
A riporter meg no comment, két eredeti gondolata nem volt és még a vendégeit sem hagyta beszélni. Született már könyv erről a témáról, hol lehetne olvasni róla bővebben?
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31


Vissza: Déli védvonal (világháború utáni)

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron