Szálasi-bunker

A birodalmi védőállás a Pozsonyi hídfőtől az Adriáig

Moderátorok: csart, bunkerman

Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: pyrrhus » 2009.12.19. 11:50

Sziasztok!

Sok szó esett már a Szálasi-bunkerről, de eddig elég kevés kép került fel róla, most itt van néhány:

Kép
Lejárat a bunkerbe

Kép
Összekötő folyosó

Kép
Az első terem

Kép
Az első terem

Kép
Összekötő folyosó a két terem között

Kép
Szellőzőkürt a sziklába vésve

Kép
Második terem ajtaja
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára pyrrhus 2009.12.19. 11:51-kor.
pyrrhus
 
Hozzászólások: 21
Csatlakozott: 2009.07.17. 08:19

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: pyrrhus » 2009.12.19. 11:51

Kép
A második terem

Kép
Az eredeti bejárat befalazva
pyrrhus
 
Hozzászólások: 21
Csatlakozott: 2009.07.17. 08:19

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2009.12.23. 16:21

Nem egy Führerbunker az biztos, bár annak analógiájára készült.
Úgy tűánik, hogy ez amolyan magyar narancs lett, kicsi és savanyú is...
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: gavino » 2010.01.21. 14:52

Esetleg tud valaki koordinátákat?
gavino
 
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009.01.10. 09:23

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: csart » 2010.01.22. 12:54

Majd előkeresem a látogatásunk útvonalát, mi Kőszeg felől mentünk fel a túristúton. Kívül csak egy kis ház van a bejárat fölé építve, látszik még az omlás, meg a szellőző, nem egy nagyon nagy látvány. A házon van egy telefonszám , azon lehet érdeklődni(fényképek között megkeresem).
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: gavino » 2010.01.24. 13:58

Húú ez tökjó!
És ti vezetővel voltatok lenn?
gavino
 
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009.01.10. 09:23

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2010.01.28. 06:22

gavino írta:Esetleg tud valaki koordinátákat?


Szia,

http://map.bunkermuzeum.hu/- beütöd, ott kiválasztod a "Légvédelmi óvóhelyek, légókockákat" a bal oldali menüben és a térképen egy csomó pötty jelenik meg. A Sopron alatti egyetlen pötty a Szálasi bunker, az alábbi van hozzá írva: "Kőszeg, Szabó-hegy, országos kéktúra útvonala mellett - Gyepű II. vezéri védőkörlet"
Ha belenagyítasz a térképbe pontosan látszik merre van, amúgy a turistaösvény mellett fekeszik 20-40 m-re.

üdv:
Bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: gavino » 2010.01.28. 14:33

Köszi szépen!
gavino
 
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009.01.10. 09:23

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: csart » 2010.01.29. 19:43

Sajnos a képet egyenlőre nem találjuk (le szoktuk fotózni a címeket stb.. :| ).
MI nem jártunk lent, csak Kőszeg közelében, meg Ausztriában akadt dolgunk és akkor már felkerestük ezt is.
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: levi.007 » 2010.02.17. 19:41

Sziasztok!
Végigolvastam a hozzászólásokat,és közben jókat derültem,mert egy kicsit túlmisztikfikálják egyesek a bunkert.
Oly annyira nagy tudásom nincsen,viszont tudok ezt azt ,ami történelmi tény.
Ezeket megosztom veletek is .Ezt az anyagot Dr.Bakkay Kornél gyűjtötte össze.
Mivel ide nem tudom feltenni,ezért ezeken a linkeken megtaláljátok:

http://kep.ivpicture.hu/311000.jpg
http://kep.ivpicture.hu/311004.jpg
http://kep.ivpicture.hu/311005.jpg
http://kep.ivpicture.hu/311006.jpg
http://kep.ivpicture.hu/311007.jpg
http://kep.ivpicture.hu/311008.jpg
http://kep.ivpicture.hu/311009.jpg



Nekem elhihetitek jól ismerem a bunkert,és a környéket is itt nincs a hegyben lévő bunker rendszer amit beomolva látott a kolléga az az eredeti bejárat, amit sajnos nem lehet helyrehozni,mert folyamatosan beomlik a föld.(nemsokára be is lesz temetve)
A mostani bejárat az egyik szellőzőaknából lett kialakítva.
A képeken ami a weboldalunkon van jól látható minden.
Önmagaában a bunker a nagyok közé tartozik.
Jelenleg a magas páratartalom miatt semmire nem alkalmas,kiállítóteremnek főleg,de egy dongaboltozat lesz építve,és így tudjuk majd hasznosítani.
Mivel nem a visszavonulók robbantották fel,úgy járt mint sok más bunker pl.mint Berlinben szétlopták,és csak utánna robbantotta be a "zöld ávó" mert gyerekek egy csoportja ott játszott,és halálos baleset történt.

Szóval jól hangzanak a sejtelmes feltételezések,de ez az igazság,de úgy gondolom,hogy amikor megnyílik úgy ahogy tervezzük a látogatottság így is nagy lesz.

Amenyiben szeretnétek lemenni,szívesen leviszlek benneteket.
levi.007
 
Hozzászólások: 4
Csatlakozott: 2010.02.17. 05:53

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2010.02.18. 10:19

Levi, ez a tanulmány nagyon izgalmas, felteszem ide a gépelt verzióját:

A Kőszegi Szálasi-bunker

1944. október 15-e után az országgyűlés Szálasi Ferencet nemzetvezetővé választotta november 4-én, de a Szálasi-kormány már csak november 21-ig maradt Budapesten, maga Szálasi 1944. december 11-ig, ugyanakkor megindult a nyugatra költözés. A Kabinetiroda 1944. november 8-án Budapestről Kőszegre települt át, a Nemzetvezető Polgári irodája, amelyet Langsfeld Géza vezetett ugyancsak Kőszegre, a Szent Imre Missziós Házba költözött 1944. december 25-én. A kitelepülésről Veesenmayer már 1944. november 8-án kelt levelében tájékoztatta Ribbentrop külügyminisztert s ezt a lépést erősen helytelenítette. Először Farkasgyepűre vonultak vissza (Gyepű I.), majd Brenbergbányára és utána Kőszegre és Velembe. A rendelkezésre álló adatok szerint Kőszegen 1944. november derekától tartózkodott Szálasi Ferenc kormánya és kabinetirodája, noha ő maga huzamosan csak március 1-27 között volt Kőszegen. 1944. december második felében Kőszegen találkozott Szálasi Veesenmayerrel. 1944. december 15-én érkezett meg Kőszegre a Nemzetvezető Katonai irodája, Deák Ferenc vezérőrnagy irányításával, a M. Kir. Testőrség (Amely nem azonos a korábbi testőrséggel!) és a koronaőrség. A Páriroda, Csia Sándor vezetésével a kőszegi OTI Tüdőszanatóriumba (Dreiszker) került. A Nyilaskeresztes Párt vasi főispánja Kocsád Emánuel volt. 1944. november 6-án Kőszegre költözött Szálasi Ferenc testvére, Szálasi Rezső, aki a Pallas Nyomdával együtt a kőszegi Domonkos-rendi zárdaházban szállásolta el magát. Külföldi követségek Szombathelyen voltak.
Liska Jenő építési vállalkozót bízták meg a Szabóhegy mögötti Kincshegy (Kindsberg volt az eredeti neve, Felsőerdő) térségében egy bombabiztos vezéri bunker megépítésével, valamint a földfelszínén létesítendő barakk rendszer kialakításával. Liska 1944. november végén hat tagú családjával és beosztottjaival: Hartyáni Lászlóval és Füzeskéri Józseffel, menekültként le is költözött, hiszen Récsey ezredes lakáskiutalást kért számukra. Szombathelyen volt Kőtelekí Dénes barakk-gyártó cége. Ezt a területet Szabó-hegyi Gyepű II. vezéri védőkörletnek nevezték, jóllehet a Gyepű II. megnevezés már 1944. telétől nyomon követhető. A Liska-cég főmérnöke Füzeskéri volt. Az építkezésen, mint kőműves részt vett Erdész János (elhunyt), Weolfer Ludwig (elhunyt), egy zalai ember és Maitz József (született 1925-ben, lakás: Kőszeg, Dózsa Gy. u. 13.).
Bolfán István (született 1926-ban, lakik: Perenye, Petőfi S. u. 4.) azt meséli, hogy Perenyéről kb. 30 embernek kellett a törvényben előírtak szerint, a védelmi vonalak kiépítésére, közmunkákat végezni, ámbár ezt megfizették. Ez általános gyakorlat volt, például Cákról is sok nem zsidó munkaszolgálatos indult naponta. Meglehetősen gyenge emlékezete szerint őket német katonák 8?) kísérték. Nekik, állítólag, azt mondták, hogy a bunker földalatti kórháznak készült. Úgy emlékszik 25 napot dolgoztak ott.
A fa barakkok közül legmagasabb a testőrség 42 m hosszú barakkja állt, ez alatt volt egy 25 m hosszú barakk, majd Szálasi Ferenc 18 m x 5 m barakképülete. A konyha és a hadtáp épülete a főlejárattól északra helyezkedett el. Szálasi barakkja úgy készült, hogy a bunker folyosóiból és a termeiből kézi erővel és légkalapáccsal kitermelt földet és sziklás törmeléket a legalsó (nyugati) főbejárat előtti térségre halmozták fel, un. „vak pilótáknak” nevezett nagy rönkök függőleges lehelyezése révén megerősítve a hányt földet, majd elegyengetés után , erre fektették rá a koszorúgerendákat. 1944. novembere nagyon hideg volt, erősen fagyott, sőt 30 cm vastag hó is esett november vége felé. Tehát a fagyott talajra kellett ráhelyezniük a „vak pilótákat”. Ennek következtében állt elő 1945. február végén az a helyzet, hogy Szálasi vezéri fa barakkja, kivált a fürdőszoba és a hálószoba megroggyant, a parketta megsüllyedt a cserépkályhák megdőltek. Ekkor kérték fel egy szombathelyi céget a hibák kijavítására. Ezen cégben dolgozott Markovics Lajos és fia, József, valamint a kőszegi Ecker Ferenc, Tompek János, Borostyán István. Ekkor, 1945. februárjában, három napon át dolgozott a csapat, felszedték a Szálasi-barakkban a parkettát és úgy erősítették meg az altalajt. Markovics József (született 1927-ben, Kőszeg Kiss János utca 9.) állítása szerint a barakkok építését munkaszolgálatos zsidókkal végeztették, akiket a cáki Abért-ház nagy pajtájából hajtották át minden nap munkára. Sáska vezérőrnagy 1944. november 5-én kelt levelében 25 ezer zsidó munkás rendelkezésre bocsájtásáról beszél a közmunkák vonatkozásában. Egy 1944. december 5-én kelt kőszegi összesítés szerint Kőszegen ekkor 5000 zsidó volt. Dr. Görgényi kőszegi járási főszolgabíró 1944. december 18.-i jelentése Kőszegen és Bozsokon 9000 zsidó munkást említ, akik egyáltalán nem alkalmasak a munkára. sokan meghaltak, ezért fel kellene menteni őket ezen fizikai munkavégzés alól. Gönczi Mihály (született 1929-ben, Kőszeg, Űrhajósok útja 25/a) egykori határőrtiszt (ávós) elmondása szerint a bozsoki munkaszolgálatosokat egy Kiss bácsi nevezetű nyilas faluvezető irányította, s ők ásták ki a háromszoros lövászárok-rendszert és a Kenyérhegynél a tankcsapdákat. Markovics zsidó munkaszolgálatosokról nem beszélt, de azt elmondta, hogy a munka végeztével megérkezett Szálasi, aki finom modorú, halk szavú, istenhívő, puritán ember volt.

folyt. köv.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gracchus 2010.02.18. 11:14-kor.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2010.02.18. 11:14

Így jellemezte őt Borbély István jezsuita szerzetes, aki gyóntatója is volt. Mindannyiukkal kezet fogott, majd gazdagon megvendégelte őket.
A bunker főbejárata 18 m mély volt, vasbeton akna volt, s ez fával volt kibélelve, eléggé durva munka volt, és fa csigalépcső vezetett lefelé, tehát – emlékezete szerint – lift nem volt! Mások viszont határozottan liftről beszéltek, amelynek létezését a későbbi adatok is valószínűsítik. Noha lehetséges, hogy csak terv volt a lift későbbi elhelyezése.
Maitz József elmondta, hogy itt nem volt sziklás a talaj, hanem csak erdei földbe (üledékes zollos tölgyfa pallókkal ácsolták (dúcolták) ki. Emlékezete szerint ez a lejárat is fenyődeszkával ki volt lambériázva s ekkor még fa csigalépcső vezetett lefelé.
Vértes Ernő (született, 1940-ben, kőszegi lakos) elmondása szerint 1954-ben még állt az a vasbetonból készített fedett fülke, amely a főlejáratot fedte, ő maga nemcsak látta, de álldogálltak is alatta ( s éppen a feltárást vezető régésszel, aki vele egykorú pajtása volt!), jóllehet maga a lejárati akna jórészt már be volt töltődve. Ez a főlejárat közvetlenül a Szálasi-barakk közepén húzódó folyosó vonalában volt, ahová Szálasi nemzetvezető és m.kir. miniszterelnök hálószobája is nyílt. A folyosóról ajtó nyílott a lejárati aknára, amelyet befedtek. Így tehát légi veszély esetén Szálasi azonnal és közvetlenül le tudott menni az óvóhelyre. Építésekor létrákkal mentek lefelé és a kitermelt földet, állítólag, villanyárammal működtetett csörlőkkel húzták fel.
Adataink szerint a 18 m mély főlejáratbóleg y rövidebb, 120-150 cm széles, 220 cm magas folyosó vezetett nyugat felé, melyet ugyancsak tölgyfa ácsolattal béleltek (főte fákkal, bányatárna-rendszerben), majd derékszögű törés után dél felé folytatódott a folyosó s újabb derékszögű töréssel ismét nyugat felé. A folyosón villanyvilágítás volt s a fordulóknál telefon-készülékek. Markovics József ácslegényt Szálasi Ferenc tisztiszolgája, egy bizonyos Mihály nevű szakaszvezető, levitte a főlejárat csigalépcsőjén (ennek átmérője volt2,5 m) és egészen eljutott az 50-es vastagságú téglafalazással készült vezérkari terem vasbeton aljajtajáig, amelyet egy őr belülről nyitott ki. A 9 x 3,5 ( belvilág 3 x 3) m-es terem középén egy hosszú asztal állott, a falon Nagy-Magyarország térképe, a beton padlózatot vörös szőnyeg fedte. A mennyezet boltozott volt. Maitz József szerint, aki maga is falazta a termet, a sablonnal kialakított téglabolt 25 cm vastag volt s a boltív közepén erős betonkötést, a nyílásoknál (ajtók) vasbeton áthidalókat alkalmaztak. A téglákat a Keresztkúti, tervezett MÁV-üdülő területéről hozták ide, ahol egy 160 m hosszú épületet kívántak felépíteni, de ezt a tervet a háború meghiúsította. A többi téglát, később (1953-ban) a Herman-forrási határőrlaktanya építésekor használták fel.
A felső akna (B akna), amely eredetileg 21,5 m mély volt s jelenleg, feltöltődve is a legmélyebb (min. 12 m) szellőző és viszkijárati akna volt, talán egy elektromos meghajtású gyorsfelvonóval (?). A vezérkari terem és a déli (10x3 m) terem közötti folyosó 28-30 m hosszúságú volt, amely eredetileg vagy téglafalazatú vagy tölgy/ vagy akác/ fagerendás szerkezetű. A készítő mesterek két felől fúrták az alagút folyosót és a mérnöki kimérés hibája folytán 30 cm-es eltéréssel találkoztak. A déli terem felé vezetett a kétszeres derékszöggel megtörtét C akna, amely ugyancsak lejáratként funkcionált. itt mentek le a tisztek a 2. számú terembe. Ebben az aknában biztosan csigalépcső volt. Ezt adták elő az egykori szemtanúk. A bányatárnákhoz hasonlóan biztosított folyosók fenyődeszkával voltak beburkolva, lambéria-szerűen. Az a kutatás kezdetén nyitott kérdés volt, hogy téglafalazással készültek-e folyosók s azokat is burkolták-? A későbbiek során tisztázódtak ezek a kérdések s kiderült nem téglafalazással készültek, hanem trána rendszerben, gerenda és deszka bélettel.
A bunker építési munkálatai a tervezettnél lassabban folytak, erre utal Kocsárd Emánuel vasi főispán 1944. december 16.-i levele Endre Lászlóhoz, amelyben egy december 13.-i kőszegi értekezésről számol be, amelyen „a Kőszeg körüli erődítési munkálatoknál alkalmazott zsidó munkások … és kivezényelt polgárib személyek foglalkoztatása” volt a téma s itt esik szó „ az óvóhelyek építésének késedelmességéről”. A kőszegi fatelepes Müller Ferenc építőmester 1944. december 14-én kelt levelében azt írta Kocsárd Emánulnek, hogy ő dolgozik a velemi óvóhelyen. Kocsárd Emánuel főispán és kormánybiztos válaszlevelében, 1944. december 17-én azt írta: „a legfontosabb a velemi és a kőszegi óvóhelyek megépítése”, 40 fogat kell és Müller Ferenc csak ezeken dolgozhat. A munka azért lassult le, mert, amint dr. Görgényi kőszegi járás főszolgabírója írja december 21-én Kocsárd Emánuelnek, a német O.T. Bauleitung rendre lefoglalja a Müllerhez irányított faanyagot. Kőszeg életében zavart keltett, hogy a nyilasok Gyöngyös Endre polgármestert kényszernyugdíjazták 1944. november 11-én és helyébe 1945. január 4-én ideiglegenes megbízással Detre Istvánt ültették. Chernel Erndő kőszegi főszolgabíró azonnali leváltását Endre László követte 1944. november 15-én. Szabadváry Ferenc kőszegi szappangyáros ellen és felléptek., talán azért, mert ő a későbbi kommunista párttitkárnak, Márkus Bertának (Kőszeg, Deák. u. 19-) is felmondott nyilas-vonzalma miatt.
Kőszeg lakossága a negyvenes években 10321 fő volt, 1944. decemberében a menekültettek, a betelepítettekkel és a zsidó internáltakkal együtt Kőszeg népessége 21778 fő lett. Ebből a magyar katonaság 1600 fő, német katonaság 523 fő, a HM Vezérkar 750 fő, a Fővezérség 600 fő, a Nemzetvezető katonai irodája 350 fő, a miniszterelnökség 700 fő, zsidó munkás 5000 fő.
1945. március 29-én, nagycsütörtökön jöttek be az oroszok Kőszegre, de lassan nyomultak előre. Vértes Ernő felidézte Borbás István sekrestyés beszámolóját, aki szerint március 29-re csaknem teljesen kiürült a város, sokan a hegyekbe menekültek, sokan nyugatra. Székely László apátplébános és Borbás Imre a Jézus Szent Szíve templomban misét celebrált, miközben a lovas kozákok berontottak a Fő térre.

folyt. köv.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2010.02.18. 12:11

Vitéz Detre Gyula László, aki 1941-től a szegedi V., hadtest 9. gyalogezred II. zászlóaljában szolgált, előbb, mint hadnagy, később (1944) főhadnagy, 1943-tól századparancsok, az egyike azon katonáknak, akik utolsóként hagyták el a kőszegi Gyepű II. körletét. A zászlóalj parancsnoka 1942-ig Zoltay alezredes volt, őutána Mészáros István, előbb alezredes, majd testőrezredes. Szálasi Ferenc ugyanis 1944. október 16-án a 9/II. zászlóaljat testőrzászlóaljnak nyilvánított, azaz nevezte ki. 1944. október 17-től Detre gyula főhadnagy a biztonsági őrséget látta el a századával. Detre a következőket írja: „ A szent korona őrsége a helyén maradt, de jó néhány régi testőr, tiszthelyettes, alhadnagy és két-három testőrtiszt is tovább szolgált a zászlóaljunkban.” A nyilas hatalomátvételkor előírták a katonák számára is az Árpád-sávos nyilaskeresztes karszalagok viselését, de ezt később visszavonták. 1944. november utolsó hetében áthelyezték a 9/II. testőrzászlóaljat Kőszegre, illetve Velembe. Velem állomásparancsnoka vitéz Gömbös Ernő tüzérszázados, Szálasi szárnysegédje volt. A velemi Stierling-villa kertjében elhelyezett Szent Korona-bunker külső őrségét is ez a zászlóalj látta el. Magában a villában lakott Szálasi édesanyja, testvére, Szálasi Vilma és Szőllősi miniszterelnök. A testőrzászlóalj a kőszegi Herman-forrásnál gyakorlatozott.
1945. március 26-án a kőszegi vasútállomásról elindult a Turán vonat, rajta tisztek, tiszthelyettesek, családtagok, Honvédelmi Minisztériumi alkalmazottak és a Honvéd Főparancsnokság emberei. Sopronon keresztül ment a vonat Hammer-Eisenstrasseba. A testőrzászlóaljat 1945. március 28-án a város és a Gyepű II. védelmére bevetésre rendelték. Kőszeg városparancsnoka Kubicza Kálmán vezérkari százados volt. Védőállások voltak a szombathelyi műút mellett és a Kőszeg-Velem-Cák-Kőszegszerdahely vonalon.
Reggel 6-kor erős tüzérségi tűz érte a Gubahegyi magaslatot, majd 8 órától az oroszok a várost lőtték. Király vezérkari százados parancsa szerint a várost 12 óráig minden áron tartani kell, noha az Árpád-téri Gyurátz Ferenc Liceum épülete is ellenséges tűz alá került. A szombathelyi úton kőszeg felé tartó szovjet harckocsik közül egyet kilőttek. A lövői úton 48 szovjet harckocsi nyomult előre. Ekkora a magyar légvédelmi tüzérek (Péterfy Sándor alezredes az 5. légvédelmi tüzérosztálya három üteggel) elhagyták állásaikat, mert zömük hősi halált halt, s így Kőszeg északnyugat, nyugat és dél felől teljesen védtelen maradt. 10 óra 45-kor Kőszegfalva felől 52 harckocsi, Szombathely felől 60 harckocsi közeledett a város felé. Szakony felől a szovjet 9. gárda-hadsereg harckocsijai törtek előre. Az oroszok heves tűz alá vették a Szabó-hegyi védőállást. Az oroszok csapatok eközben elérték a város főterét, minden ellenállás nélkül! Ekkor lezárták a Király-völgyi utat. Detre Gyula százada visszavonult a Szálasi-bunker irányába, a Kendik-hegy felé. Itt nagymennyiségű lőszert és robbanóanyagot robbantottak fel, amire a szovjet előrenyomulás leállt.
1945. március 29-én 11 órakor Király vezérkari százados Paraj százados gépkocsijában ülve kitűzte a fehér zászlót, átment a szovjetekhez, magával vitte a testőrzászlóalj megszálló vázlatát is. Ezt követően a védő zászlóalj a Szabóhegy keleti lejtőjén rendezkedett be védelemre. A parancsnok, Mészáros István testőrezredes távozása után vitéz Horkay László vk. százados és Deák Ferenc vezérőrnagy volt. Az oroszok ekkora elfoglalták Rőtfalvát, a németek viszont a szabóhegyen a szerpentinutat felrobbantották, valamint a hidakat és az átjárókat. Az oroszok gyalogsági támadást intéztetek Szálasi védőkörlete ellen, de ekkor még visszavetették őket. 17 órakor az oroszok leventéket és ruszin katonákat küldtek fel a vezéri szállásra, hogy a védők adják meg magukat. Ezek közül Detre Gyula járőrei elfogtak néhányat, akik elmondták, hogy a parancsot kiadó orosz tábornok mellett volt Király Béla is. 18 órakor a csapatok kivonását rendelték el a védőkörletből. A visszavonulást biztosító két golyószórós raj erős ellenállásával 19 órától a szovjetek rohamot intéztek a védőkörlet ellen s azt 0 órára elfoglalták, az ellenállók pedig nagyobb részt elestek. A )/II. testőr zászlóalj 458 fős egységéből elesett 42 fő, eltűnt illetve fogságba esett 99 fő, ugyanakkor a védőkörlet előtt 100-150 szovjet katona esett el. Többen hazaszökdöstek, illetve később engedéllyel elhagyták az egységüket, hogy hazatérjenek. A zászlóalj megmaradt részt Lékán keresztül menekült Semmering, Mürzuschlag, Sankt Pölten felé.
Nyilvánvalónak tűnhetne, hogy vagy az elvonuló magyarok,v agy az orosz csapatok a bunker főbejáratát ekkor felrobbantották. Nagy kérdés volt már a kutatás kezdetén, hogy a másik két aknát miért nem robbantották fel, ha egyáltalán ők voltak a robbantók? De, mint kiderült nem ők voltak.
A József-forrás melletti völgyben legalább félszáz hátasló és sok szekér maradt gazdátlanul. Maga Szálasi Ferenc, Lutz Gizellával (Nemzetes Kereszteszasszony, akit Szálasi Édesszonyomnaknevezett s aki zömmel a Stierling-villában töltötte napjait) együtt március 27-én 22 órakor gépkocsikkal hagyta el az országot. Kőszeget Beregfy, aki az 1933-ban épített kőszegi Küttel- (későbbi Bartha, ma Tornay) villában lakott, ugyanekkor hagyta el a várost. A menetcél Sememring volt. Május elején innen mentek át Mattsee-be, ahol 1945. március 5-én az USA hadseregének Szálasiék megadták magukat. Március 28-án 19 órakor a Turán vonat is elindult a kőszegi vasútállomásról nyugat felé. 1945. március 28-án a várost bombatámadás érte, március 29-én erős aknatüzet kapott a város, sőt a Gyepű II. egyik barakkját is eltalálták.
Mihelyst, Király vezérkari százados átállást követően, a magyar honvédség utolsó alakulatai is úgy-ahogy visszavonultak, a kőszegi népség, elsősorban az ONCSA-háziak, kifosztották a barakkokat és a bunkert. Orosz katonák később nem nagyon merészkedtek a hegyekbe, ezért sem volt valószínű, hogy a Vörös Hadsereg később robbantotta volna ott. Az elterjedt mendemonda alapja elsősorban mégis az lehetett, hogy 1945. április végén a kincs-pihenő közelében két Horváth és Biegner-gyerek ekrazit rudak meggyújtása miatt halálra égett. A fosztogató csőcselék először a barakkokat, majd magát a bunkert rabolta ki, a lejárati aknák liftszerkezetét, csigalépcsőzeété és dúcolt faburkolatát is lebontották. Talán úgy, hogy lentről felfelé haladtak s a végén létrán vagy csörlő segítségével jöttek a felszínre.
A kőszegi újság azt írta, hogy ez a vezéri szállás teljes összkomforzattal berendezett, több épületből álló egység, volt elektromos világítással, csempe-kályhákkal, egy gyönyörű fenyveserdő közepén, hideg-meleg folyóvízzel és a föld mélyébe robbantott bombabiztos óvóhellyel. „Ma még drótsövény veszi körül a kb. 3 holdnyi terület. Az egyik épület balszárnya alapos telitalálatot kapott. A többi épület ablakai mind kitörve, ajtói szétzúzva hevernek, de az épületek mind rendbe hozhatók.” Később 1945. júliusában azt írta az újság, hogy a „a volt Szálasi-féle bűntanya épületeit ismeretlen tettesek rongálják, fosztogatják. A nyilas banditák számára készült, és minden kényelemmel felszerelt épületeket lassanként teljesen elpusztítja az alacsony műveltségű tettesek barbársága” Gönczi Mihály egykori államvédelmis rendőrkapitány, Auguszt Ferenc (a „pofozógép”) hordta el, akiknek a halála után a bútorok a nevelt lányához kerültek, aki ma is él. Árbócz Imre kőszegi lakos közlése szerint, több teherautó bútort szállítottak el a védőkörletből s ezek egy része édesapja szemtanúsága szerint, a kőszegi városházára került.
Ismereteink szerint a kőszegi táborokban őrzött zsidók között (ellentétben a cáki és bozsoki lágerekkel) nem vettek részt a kincshegyi (felsőeredi) munkálatokban. Kőszegen volt internáló tábor a Tátrai téglagyárnál, a Városi Téglagyárnál viszont (az Alsókörút 42/44 szám alatt, ahol most az emlékmű áll) nem laktak, csak dolgoztak zsidók, mivel ott csak raktár olt. A Czeke-féle téglagyárban laktak is, valamint az Eitner malomnál , amely a Canada-Petrol tulajdonában volt (itt működött egy Vaspöry nevezetű csendőrtiszt). A legtöbb zsidó és munkaszolgálatos az egykori honvéd laktanyában lakott, de voltak a sörgyárnál is, itt funérlemezből tákolt barakkok álltak, s – állítólag – egyszer egy német teherautó kipufogó csövét bevezették az egyik bódéba.
A munkaszolgálatosok, együtt a civil lakosság kivezényelt tagjaival, a Steyer-házakat, a Vöröskereszeteseknél és a Gubahegyi, a cáki és a velemi tankcsapdáknál dolgoztak. Itt a Gubahegyen talált rá az exhumáló bizottság 1948-ban 20 x 50 x 4 m-es gödörre, benne – állítólag – kétezer koponyával. Az exhumált csontvázakat Füle Imre fuvaros szállította a vasútállomásra. Akkoriban az a hír járta, hogy Füle minden koponyáért kapott egy bizonyos összeget és rumot. A kőszegi munkatáborok egyikéről dr. Bács Pál naplója révén kaptunk pontos leírást. A kőszegi halottakat 1945/46-ban Lovassy Andor tanár szedte össze. Emlékükre emlékparkot létesítettek és emlékoszlopot állítottak.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: pyrrhus » 2010.02.19. 10:40

Átolvasva az anyagot végül is kiderült, hogy igenis voltak jelentős harcok a bunkernél. Függetlenül attól, hgoy Kőszeg viszonylag könnyen a szovjetek kezére került.
pyrrhus
 
Hozzászólások: 21
Csatlakozott: 2009.07.17. 08:19

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: holas » 2010.02.19. 17:45

Ebből az írásból sokkal többet megtudtam a bunkerről, mint gondoltam. Nem hittem volna, hogy ennyire részletesen dolgoztak a feltárásnál. Kár, hogy semmi nem maradt a falakon kívül.
Kíváncsi lennék, hogy az illető aki a Király utcai AVH épületénél dolgozott miért nem akar mesélni róla. Építészként nem sokat láthatott azokból, amik később ott történtek.
Ha jól értelek Levi, akkor elképzelhető, hogy már nyártól látogatható lesz a bunker?
holas
 
Hozzászólások: 4
Csatlakozott: 2010.02.13. 03:31

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: levi.007 » 2010.02.19. 19:41

Hivatalosan akkor,ha az MNV Zrt-vel megállapodtunk.
Nem hivatalosam mivel nálam vannak a kulcsok néha szoktam levinni érdeklődőket.
levi.007
 
Hozzászólások: 4
Csatlakozott: 2010.02.17. 05:53

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: Viki » 2010.05.31. 17:21

Sziasztok!

Igaz, hogy nem vagyok (még) nagy bunkerlátogató, de nekem bejött. Ráadásul az idegenvezetés is korrekt volt!
Sok mindenkinek ajánlottam már!

Viki
Viki
 
Hozzászólások: 1
Csatlakozott: 2010.05.31. 17:11

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2010.06.06. 06:39

Milyen hosszú a túra időben?
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Szálasi-bunker

HozzászólásSzerző: levi.001 » 2011.06.05. 16:22

Tisztelt Érdeklődők!

A nagy érdeklődésre való tekintettel az egyesület vezetősége úgy döntött, hogy előzetes bejelentkezés után lehetőséget biztosítunk a Szálasi Bunker látogatására!



Látogatáskor személyenként 500 Ft támogatást kérünk az egyesület javára!

A kapcsolattartó személy:
Kondics Imre Elnök Úr

Tel. 06203363377
Email: elnok @alpokaljazoldek.com
levi.001
 
Hozzászólások: 2
Csatlakozott: 2011.05.20. 20:14


Vissza: Birodalmi védőállás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron