Az óvóhely építése (műszaki információk)

F4 óvóhely, ismertebb nevén Rákosi-bunker a Szabadság tér alatt

Moderátorok: csart, bunkerman

Re: Az óvóhely építése (műszaki információk)

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2011.03.27. 14:34

következő helyiségben olajoshordók sorakoztak. Az olaj szaga még mindig jól érezhető volt, pedig a bunkert már évtizedekkel ezelőtt feladták, mint titkos biztonsági létesítményt.

F4_05.jpg
F4_05.jpg (14.33 KiB) Megtekintve 2091 alkalommal.


És hogy mi szükség volt a hordókra? A benne tárolt üzemanyag hajtotta meg az áramfejlesztőket, amelyeket a szomszédos teremben helyeztek el. A 2 hengeres dízelmotorok (gyártja: Kismotor és Gépgyár, Fehérvári út 50., típus: 2JMC) 30 kW áramot tudtak termelni. Az egyiken megtalált 1962-es évszám is arról tanúskodik, hogy nem csak a Rákosi-rendszerben tartották fent a titkos bunkert.

F4_06.jpg
F4_06.jpg (14.41 KiB) Megtekintve 2092 alkalommal.

F4_07.jpg
F4_07.jpg (18.14 KiB) Megtekintve 2092 alkalommal.


A folyosó végén, az utolsó "terem" egy fal tetején lévő nyíláson át tekinthető csak meg. A létrán felmászva, a vasajtót kinyitva nagy sötétségbe bámulhatunk be. Belevakuztam a sötétbe - ez bizony a 150 köbméteres víztartály:

F4_08.jpg
F4_08.jpg (6.61 KiB) Megtekintve 2092 alkalommal.


A hetvenes évek végéig fenntartott helyet végül feladták, és 1981-ben rálőcsölték a BKV-ra. Csakhogy a BKV nemigen tud mit kezdeni egy ex-bunkerrel, így funkció nélkül, üresen és tönkremenve rohad a létesítmény. (Egy részét a Nokia TrafiCom bérli, de nagy része üres.) Kifelé menet ugyanazon a lépcsőn kellett felmenni a metróalagút szintjéig, mint amin eredetileg lejöttünk. A lépcső egész jó állapotban van ma is - úgy látszik, ezt karbantartják. A bunker már több, mint 20 éve nem titkos objektum.

F4_09.jpg
F4_09.jpg (15.5 KiB) Megtekintve 2092 alkalommal.


Arról is érdeklődtünk, hogy mi lenne, ha ma lenne atomtámadás. Ilyen esetben kb. 20 percünk lenne elrohanni a legközelebbi metróállomásra, és lemenni, Utána lezáródnak a nagykapuk. Bár ösztöneink azt súgnák, hogy "Futás!!!!", valójában autóba ülni, a várost elhagyni nem lenne ajánlatos. Ilyenkor ugyanis pont a legdurvább radioaktív szennyezésnek tennénk ki magunkat. A legjobb, ha a felszín alá, de legalább egy épület belsejébe menekülünk. Tehát ne a vasútállomásra rohanjunk, hanem inkább a legmélyebb pincébe. Ott jobban védve vagyunk a sugárzástól.
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Az óvóhely építése (műszaki információk)

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2011.03.27. 14:36

További képek az óvóhelyről: http://indafoto.hu/fovarosiblog/rakosi_bunkere
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Az óvóhely építése (műszaki információk)

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2014.05.03. 18:20

Budapest a diktatúrák árnyékában könyv az alábbit adja meg a Rákosi-bunkerről:
A H alakú bunker 45 méter mélységben helyezkedik el, nagyjából az egykori párthivatali tömb alatt, a Szabadság tér és a Kossuth tér között. Építését a kettes metróvonaléval egy időben, 1952-ben kezdték meg. Kódnevét („F-4”) a földalatti gyorsvasút 4. számú munkaterületéről kapta. A tíztonnás rombolóbombáknak is ellenálló bunker a párállami vezetés tagjainak nyújtott volna védelmet egy esetleges atomháború idején, és az idetelepülő 2450 fős stáb innen irányította volna a főváros és az ország életét. A tervek szerint a meteróalagutakon keresztül a fővárosi pályaudvarokat, valamint más fontos középületeket is el lehetett volna érni. Az objektum lejárata, egy magas betontorony a Steidl Imre (1963-i: árpád) utca 12. szám alatti bárház udvarában volt (2012-ben a tornyot elbontották) – ide azonban csak a Zoltán utca 13-ból lehetett bejutni egy vasajtón keresztül. Áramtalanítás után az objektum a metróalagúton is megközelíthető.
A bunkerhez tartozó lift annak idején a leggyorsabbak közé tartozott. Az objektum egyik szellőzője a volt tévészékház déli oldalán épp a Hazatérés templomával szemben található, a másik pedig a Kossuth téren látható. A szellőzők vészkijáratként is funkcionáltak.
A metróépítkezések leállítása ezt a projektet is érintette (a bunker végül csak 1966-tól csatlakozott a metró vonalához). 1957-ben a Politikai Bizottság határozatot hozott az ekkor kb. 60%-os készültségi szinten lévő objektum limitált befejezéséről. Az eredeti tervektől eltérően az objektum elsősorban a Nehézipari Minisztérium és más hivatalok tömegóvóhelye lett. Alapterülete kb 3500-3800 négyzetméter, és a szinten megosztásával 2200 ember befogadására alkalmas. Teljes befejezése 1962-1963 között történt meg, a mai árakon körülbelül hat-nyolc milliárd forintos költségből.
A Rákosi-bunker építése nyomán több városi legenda is született. Az egyik szerint az objektumot rabokkal építették, noha a valóságban lefüggönyözött buszokkal vidékről Budapestre szállított bányászok dolgoztak rajta, akik úgy tudták, hogy a metrót építik. A földalatti munkálatok ugyanakkor hozzájárultak a pincebörtönökről szóló legendák kialakulásához is. A bunkert sohasem használták, de a hetvenes évek közepéig készenlétben volt. Az objektumot 4000 köbméteres kapacitású levegőszűrő rendszerrel szerelték fel, amely a szovjet gyártmányú harcgáz-szűrő doboknak köszönhetően a radioaktív por megszűrésére is alkalmas lett volna. Emellett 150 köbméteres víztartállyal és két, egyenként 260 kilowattos Ganz-generátorral is felszerelték.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Előző

Vissza: F4 óvóhely

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron