Óvóhelyek Budapesten és az országban

II. világháborús és hidegháborús óvóhelyek Magyarországon és a világban

Moderátorok: csart, bunkerman

Re: Óvóhelyek Budapesten és az országban

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2012.01.28. 16:21

Kedves baranyai.hu!

A székesfehérvári légó henger koordinátáit is el tudnád küldeni felrakom ezt is a térképre.

Üdv:
Bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Óvóhelyek Budapesten és az országban

HozzászólásSzerző: baranyai.hu » 2012.01.31. 14:19

A fehérvári légó koordinátái a következők: 47°10'45,84"É 18°24'55,34"K
baranyai.hu
 
Hozzászólások: 20
Csatlakozott: 2012.01.01. 16:55
Tartózkodási hely: Mór

Re: Óvóhelyek Budapesten és az országban

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2012.06.09. 11:12

Született pár érdekes bejegyzés óvóhelyek kapcsán egy új könyvben:

Tejút utca 12. szám alatti vezetési pont
A fővárosban 1956 után minden kerültben létesült úgynevezett „vezetési pont”, amely atomháború esetén menedéket adott volna a helyi párt- és állami vezetésnek. A csepeli Tejút utcában 1960-ban létesült ilyen vezetési pont, egyidejűleg a felette épült iskolával. Vasbeton falainak vastagsága mindössze 50 centiméter, mivel nem közvetlen bombatámadás ellen, hanem radioaktív sugárzás kivédésére tervezték. Hasznos alapterülete 350 négyzetméter, és tökéletesen, légmentesen elzárható a külvilágtól. Az objektumba zsilipen át lehet bejutni és odabenn túlnyomást lehet létrehozni annak érdekében, hogy az esetleges mérgesgáztámadás akkor se okozzon gondot, ha robbanás miatt kisebb repedések keletkeznek a falain. A dízelaggregátorhoz szükséges üzemanyagnak külön csőrendszert építettek, a gépteremben pedig egy dunai hajókban használatos motor található, amely ma is működik. A létesítmény 1970-ben átfogó korszerűsítésen esett át, de berendezése ma is teljesen eredeti formájában látható. 1989-ig az objektumban rendszeres gyakorlatokat is tartottak. 2011 óta a nagyközönség is látogathatja.
Unvgáry Krisztián, Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Óvóhelyek Budapesten és az országban

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2012.06.09. 11:13

Csepel légvédelmi bunker

A Csepeli Weiss Manfréd Művek (WMM) területén a Harmadik Birodalom kezdeményezésére 1942-től kezdődött el komolyabb légvédelmi bunkerek építését. Ez azzal függött össze, hogy az üzem ekkor már a német légierő egyik jelentős beszállítója volt. Végül német tervek alapján egy év alatt húsz légvédelmi kockát húztak fel. Ezek általában 1000 kilogrammos bombák telitalálata ellen védtek, gáz- és repesz biztosak is voltak, és a WMM összes dolgozóját el tudták helyezni bennük. A légvédelmi kockák 1944. április elsejétől élesben is bizonyítottak: a gyárat több légitámadás érte, ám ezek során az óvóhelyek egyike sem sérült meg, a gyár dolgozói közül pedig csupán kilencen szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket, halálos áldozat egyetlenegy sem volt.
A 9. számú légvédelmi bunker, amely jelenleg a nagyközönség előtt is nyitva áll, a legnagyobbak egyike volt: alapterülete 20 x 30 méter, és öt szinten mintegy 1500-200 embert tudott befogadni. A kocka oldalfala több mint egy méter vastag vasbetonból készültek, a tetejét fedő egy méter vastagságú vasbeton födémet pedig az Országos Légvédelmi Parancsokság 2,3 méterrel még meg is vastagította. Belsejében két légcserlé berendezés, generátorok, tőzeges vécék, rádiók, mentési eszközök és oxigénpalackok is segítették a bombázások elleni védekezést.

Unvgáry Krisztián, Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Óvóhelyek Budapesten és az országban

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2012.06.09. 11:14

Az Andrássy út 73-75. alatti légvédelmi kocka

Az Andrássy út 73-75. szám alatti MÁV-székház egyik hátsó udvarán valamikor 1947 után, de még 1960 előtt létesítettek egy titkos vezetési pontot, amely háború esetén a MÁV felső vezetésének és központi irányításának védelmét szolgálta volna. A betonbunker jelenleg nem látogatható.

Kormányrezidencia – a D/100-as objektum

1950-ben született meg a terv arról, hogy a pártvezetőknek a Sváb-hegyen, egy volt grófi birtokon (Béla király út 28.) külön villákat építenek. A 13 hektáros ingatlanon 1952-re négy villa készült el (ebből három eredetileg Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, és Révai József számára), titkos – 1990 után elfalazott – óvóhellyel és hosszabb alagúttal, valamint egy ötödik épület a személyzetnek.
Bár Révai rövid ideig valóban az 5.számú villa lakója volt (ez utóbbi házat 1984-ben a kormányszálló építése miatt elbontották), a szocreál és a mediterrán villák stílusát ötvöző ingatlanok ismeretlen okból végül nem az említettek lakásai lettek, hanem a PB-tagok üdülőjének, illetve vendégházaknak használták őket. Eredetileg mindegyik villában két apartmant került kialakításra, a konyház a személyzeti helyiségekkel együtt az alagsorban helyezték el.
1985-ben egy négyszintes kormányszállót is építettek a területre – ebben két elnöki lakosztály, négy nagy és négy kis apartman, 28 egyágyas szoba volt. Emellett egy 180 fős étterem, illetve egy konferencia terem is kialakításra került, nyolc szinkrontolmács fülkével és belső tévéhálózattal. A Magyarországra látogató állami- és pártvezetőket (pl. Leonyid Brezsnyev szovjet partfőtitkárt) a kormányszálló elnöki lakosztályában helyezték el, de itt lakott János Károly spanyol király és Margaret Thatcher brit miniszterelnök is. 1985-ben a villákat, 1989-ben a szállót is felújították.
A rendszerváltás után 2003-ig ezekben az épületekben lakott a mindenkori köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök. A kilencvenes években további átalakításokra került sor- többek között a villák emeleti szintjére konyhákat is építettek, Göncz Árpád villájába pedig egy liftet is beépítettek. A berendezést eredetileg egy Appolnyi-mintás heredni porcelánkészlet egészítette ki, amit később hollóházival váltottak fel, a rendszerváltás éveiben pedig olasz csillárokat és bútorokat vásároltak. A pártszálló szabad kapacitását 1991-től külső megrendelőknek is értékesítették, még bálokat is tartottak, egészen 2005-ig. 2000-ben 3,5 milliárd forintért a Magyar fejlesztési Bank vette meg az objektumot, de az üzletet az MSZP-SZDSZ kormány végül visszamondta.
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Óvóhelyek Budapesten és az országban

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2012.06.09. 11:16

Különösen érdekes a D/100-as objektumnál említett óvóhely és alagutak. Ezek merre vezethettek?

A légvédelmi kockáról mondjuk nem tudom ki mit gondol? A szerzők fantáziája eléggé meglódult úgy tűnik :D
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Óvóhelyek Budapesten és az országban

HozzászólásSzerző: Dpeti » 2012.06.19. 18:21

Volt szerencsém elmenni az egyik könyv bemutatóra, hát nem bántam meg! Főleg, hogy dedikáltathattam is a könyvem. :D Egyébként ez a könyv oldala: http://www.titkosbudapest.hu/ Itt a térképen el vannak helyezve az objektumok, ráadásul az egész könyv fel van téve, csak valamivel kevesebb az infó. Nekem a P50-es ojjektum (a várhegy alatti vezetési pont, melyet az ostrom alatt a német és magyar parancsnokság használt, majd a háború után bővítették) mozgatta meg a fantáziám. Főleg az a jó kis axonometrikus tervrajz ami az objektumot ábrázolja. :)
Ha légvédelmi kockáról van szó, akkor a Somogyi Levit kell kérdezni, ő neki van kiállítása Csepelen az egyik kockában ;)
Dpeti
 
Hozzászólások: 65
Csatlakozott: 2009.11.04. 14:01
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Óvóhelyek Budapesten és az országban

HozzászólásSzerző: kalati » 2014.07.15. 10:12

kalati
 
Hozzászólások: 5
Csatlakozott: 2012.07.08. 17:18

Előző

Vissza: Óvóhelyek

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég