Erődvonalak, bunkerek

Minden érdeklődői kérdésre próbál itt a bunkermuzeum szerkesztésége választ adni, amely II. világháborús erődtésekkel, bunkerekkel kapcsolatosak.

Moderátorok: csart, bunkerman

Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: admin » 2009.01.02. 11:35

Kedves Látogatók!

A bunkermuzeum.hu szerkesztősége minden érdeklődőnek próbál választ adni, az erődvonalakkal és bunkerekkel kapcsolatos kérdésekre. Eddig is sokan fordultak az oldalhoz levélben, most erre a fórum is lehetőséget ad.
Várjuk minden kedves érdeklődő kérdéseit!

Bunkermuzuem.hu szerkesztősége
admin
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 40
Csatlakozott: 2008.12.28. 08:30

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2009.01.02. 14:17

Sziasztok!

Tudtok valami infót a magyar maginot-vonalról?
A képgalériában volt pár fotó ezekről az erődökről.

Üdv:
Gracchus
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: admin » 2009.01.02. 18:02

Kedves Gracchus!

A magyar Maginot-vonal kapcsán először a nevét tisztáznám. Ezzel a jelzővel a média tisztelte meg a déli határvédelmi erődítéseket. Az igazi Maginot-vonaltól azonban igen messze volt ez a valóságban, bár kétségtelen, hogy magyar vonatkozásan ez a legnagyobb és leginkűbb állandónak tekinthető erődítésrendszer. ami a 20. század során épült.

Az erődvonal éptése, tagozása és végül leszerelése kapcsán az alábbi összefogaló ad jó kiindulási alapot:
A magyar politikai és katonai vezetés teljesen magáévá tette a szovjet pártvezetés helyzetértékelését a nemzetközi helyzet "fokozásáról" és a harmadik világháború kitöréséről. Ezek a politikai torzulások maguk után vonták a magyar hadsereg fejlesztési tervek fokozott ütemű gyorsítását és irreális méretű bővítését. 1949-ben elkezdték a hadsereg erőltetett ütemű fejlesztését.
A magyar katonai célkitűzések között Jugoszlávia fontos helyet foglalt el. Számoltak azzal a lehetőséggel hogy Jugoszlávia önállóan vagy Olaszországgal együtt támad, A feltételezett fő támadási irányok a Duna-Tisza köze, a baranyai háromszög és Nagykanizsa térsége. Mivel a magyar határ délnyugati része viszonylag közel esik az Adriai tengerhez, ezért számoltak egy innen várható a Jugoszláviában partraszálló angol-amerikai csapatok támadásával
A hadműveleti elképzelés alapján kidolgozott tervekben fontos szerep jutott a magyar-jugoszláv határszakasz megerősítésének, műszaki biztosításának, illetve később a határszakaszon kiépített védelmi rendszernek
Elsőnek az ország déli határának műszaki biztosítása, drótakadályokkal való lezárása történt meg. Ez a műszaki akadály egy- és kétsoros drótkerítésből állt, amelyet később kiegészítettek aknazárral. 1049-ben az aknamezőket, a drótakadályok közé telepítették. Összesen 942559 folyóméter hosszúságban, mintegy 2 millió aknából,
1950-től a határőrség állománya 17 577 főt számlált. Ebből 1951 és 1955 között 6400 fő teljesített szolgálatot a déli határon. A határvédelem belső funkciói - amelyek arra voltok hivatva, hogy az ország lakosságát megakadályozzák a határ megközelítésében és átlépésében - kerüllek előtérbe.
1950-ben létrehozták a határsáv intézményét. A határsávba hat megye 15 járása került, mintegy 310 településsel. Kiterjedése kb. 9 000 km² volt. Ez mintegy 290 000 állampolgárt érintett. A határsávban csak erre a célra kiállított igazolvánnyal lehetett tartózkodni. A legveszélyesebbnek ítélt 2446 személyt, családjukkal együtt kitelepítették. elkerülendő, hogy egy jugoszláv konfliktus esetén, a térség hadműveleti területté válásakor ebből az övezetből katonai Ínformációk szűrődhessenek ki. illetve szabotázsakciók történhessenek.
Következő lépésként került sor a Déli védelmi rendszer kiépítésére. Ez a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság határán mintegy 600 km-es szakaszon 100-160 km mélységben tábori típusú és állandó védelmi építmények készítését, valamint 250 km-es mélységig az utak lezárására hadműveleti akadályok létesítését jelentette. Valóságban Körmendtől Nagylakig lett előkészítve. Kiépítését azonban- az eredeti tervtől eltérően súllyal a Duna-Tisza közén és a Lenti - Nagykanizsa irányban hajtották végre. A védelmi rendszer részei voltak: az előtér, három védőöv, egy megközelítően jól kiépített fővédősáv, és egy gyengén kiépített második és egy harmadik védőöv. Ezek mélysége 10-25 km közt váltakozott
Ezt egészítette ki a hadműveleti akadálycsomópontok rendszere, amelyek a határtól számított 60 km mélységig készültek el. Itt harckocsi elhárító árkok, harckocsi falak, harckocsi buktatók (kövek, vasbeton barikádok) épültek ki. Az utakat, hidakat, előkészítették robbantásra. Ezt egészítette ki az akadályokat tűzzel fedező alegységek tüzelőállásainak kiépítése. A robbanóanyagok, eszközök tárolásához raktárakat létesítettek.
A védelmi rendszeren belül az előtérben önálló szakasz és raj támaszpontok, a védőövekben - súllyal a fővédőövben -század és zászlóalj védőkörletek lettek kiépítve. Az erődrendszer alapját a vasbeton építmények, továbbá a harckocsi és gyalogság elleni szilárd akadályok képezték védelem gerincét a zászlóalj- és századvédő körletek erődítményéi alkották. A védelmi rendszeren belül 1952. februártól 1955. június 15-ig megépítésre került:
99 zászlóalj védőkörlet (48a Duna-Tisza közén).
25 század védőkörlet, (10 a Duna-Tisza közén).
201 szakasz támpont,
46 raj támpont,
962 hadműveleti akadálycsomópont.
6 hadosztályparancsnoki harcálláspont, 6 hadosztályparancsnoki figyelőpont, 6 ezredparancsnoki harcálláspont, 6 ezredparancsnoki figyelőpont, valamint a hozzájuk tartozó árok és műszaki akadály rendszer, az aknazárak kivételével. Ezen felül 513 figyelő- és óvóhely és több száz színlelt - az ellenség megtévesztésére - készült - nem valóságos - építmény létesült.
A védelmi rendszer építését az 1952-ben létrehozott Erődítési Csoportfőnökség irányította. Kivitelezést erre a célra alakult építő zászlóaljak és a bevont műszaki alakulatok végezték. A szükséges anyagi – technikai eszközök biztosításában számos állami vállalat és üzem is részt vett. A vérkar az építés egész ideje alatt ellenőrizte a hadműveleti és harcászati követelmények betartását, valamint megadta az építő alakulatok felé az építés programjának évenkénti követelményét.
A megépített védelmi körletek további megőrzése és karbantartása a területileg illetékes hadosztályparancsok illetve határőr kerületi parancsok feladata volt.
A magyar-jugoszláv kapcsolatok normalizálódása után 1955 októberében kezdődött meg a drótakadályok, aknazárak és a védelmi rendszer nem állandó létesítményeinek felszámolása, amely intenzíven csak az Országgyűlés 1956. márciusi határozatára indult be.
1955-ben a felszámoláskor öt megye területén 93 védőkörletben 1503 erődelem maradt meg.
Az elbontásra javasolt építményekhez felhasznált anyagokból a téglának 25%-os veszteséget véve alapul kb. 25 millió téglát, továbbá 200.000 db 150-es, 15.000 db 260-as vasbeton gerendát adtak át a népgazdaságnak. Ezen kívül igen jelentős földterületeket szabadítottak fel a mezőgazdasági művelés céljára. (Az építkezés során 2616 kh vettek el a tulajdonosoktól.) Az állandó jellegű létesítményeket (erődöket) „konzerválták” és területüket átadták az illetékes földtulajdonosnak. Ennek ellenére a téglalétesítmények anyagát és a betonlétesítmények álca anyagát a polgári lakosság fokozatosan elhordta. A betonlétesítményeket a bennük felgyülemlő víz és téli fagyok megrongálták. A téglalétesítmények néhány éven belül tönkrementek, így a tűz- és figyelő rendszer – azaz a védelmi rendszer megszűnt, mert ezek a létesítmények képezték a rendszer gerincét.
A védelmi rendszer bontását 1961 végére – a vasbeton építmények kivételével – befejeződött. A téglaépítményeket a tábori (földből, fából készült) építményeket lebontották és átadták a Tanácsoknak további felhasználás végett. A tartós vasbeton építmények bontása 1960-ban kezdődött meg. A tartós 3059 db építményből 1068 db vasbeton kupolát mozdítottak el, amelyek kiképzési bázisokra, gyakorlóterekre kerültek.


Üdv:
admin
admin
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 40
Csatlakozott: 2008.12.28. 08:30

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: Gracchus » 2009.01.03. 12:55

Sziasztok!

Köszönöm az információt. Térképetek nincs esetleg az erődvonalról?
Érdekelne minden infó a Nagynyárád körüli állásokról, főleg térkép ha van.

Köszi:
Gracchus
Gracchus
 
Hozzászólások: 264
Csatlakozott: 2008.12.31. 10:31

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: csart » 2009.01.04. 21:56

Bocsánat az off-ért , de nem tudok az észrevételek topicba írni! Miért?
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: admin » 2009.01.05. 07:07

Kedves Csart!

Most már tudsz írni oda is. Kis technikai probléma volt.

admin
admin
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 40
Csatlakozott: 2008.12.28. 08:30

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: admin » 2009.01.05. 18:16

Kedves Gracchus!

Gracchus írta:Köszönöm az információt. Térképetek nincs esetleg az erődvonalról?
Érdekelne minden infó a Nagynyárád körüli állásokról, főleg térkép ha van.


Nem kértél könnyűt, de találtam topográfiai térképet a kért településről. Lásd:

nagynyarad.jpg
Bunkerek Nagynyárád körül
nagynyarad.jpg (59.5 KiB) Megtekintve 13242 alkalommal.


Továbbá a déli határvédelmi erődítések somogyi és baranyai szakaszának térképét is feltettem:
magyar_maginot03.jpg
Magyar Maginot vonal térképe
magyar_maginot03.jpg (71.25 KiB) Megtekintve 13217 alkalommal.


Remélem elég részletesnek találod ezeket.

Admin
admin
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 40
Csatlakozott: 2008.12.28. 08:30

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: mano » 2009.01.07. 19:25

Sziasztok!
Korábban hallottam, h. Győr mellett találtak 5 bunkert, és szeretnék felújítani. Van vmi info róluk? Esetleg kép, ilyesmi?
Mano
mano
 
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2009.01.07. 17:51

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: csart » 2009.01.08. 09:04

mano írta:Sziasztok!
Korábban hallottam, h. Győr mellett találtak 5 bunkert, és szeretnék felújítani. Van vmi info róluk? Esetleg kép, ilyesmi?
Mano



Szia Manó!

Mire gondolsz ? Én Győrnél két dologra emlékszem, még régebben volt egy kezdeményezés, hogy egy légó bunkert látogathatóvá tesznek a gépgyár területén. A másik ami Győrről eszembe jut az az árverés , ahol 3 légó bunkert árvereztek el. Ezen kívül még a laktanyák területén található bunkerekről hallottam.
Szóval engem is érdekel a hír , nem tudzs róla többet?
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: mano » 2009.01.08. 11:18

Szia Csart!
A gönyűi bunkerekre gondoltam: www.rtlhirek.hu/cikk/42181 Sztem csak a helyiek pillanatnyi fellángolása volt a felújítás, és nem lett belőle semmi. :?:
mano
 
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2009.01.07. 17:51

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: csart » 2009.01.10. 19:49

mano írta:Szia Csart!
A gönyűi bunkerekre gondoltam: http://www.rtlhirek.hu/cikk/42181 Sztem csak a helyiek pillanatnyi fellángolása volt a felújítás, és nem lett belőle semmi. :?:


Valószínúleg erről lehet szó. Több település probálja mostanában turisztikai célokra felhasználni a területén található bunkereket, de igazából sikertörténet egyikből sem lett. Megfelelő odafigyelés, befektetett pénz és ezek kialakításához szükséges ismeretek hiányából sajnos ezek a projectek rendre elhalnak. Nagy kár pedig , mert legalább úgy túnik , hogy mások is inkább a megőrzést részesítenék előnyben a bontással szemben. Például a Pákai kezdeményezés kapta a legnagyobb sajtónyílvánosságot mind közül mégis amikor meglátogattuk kiábrándító volt, amit láttunk(mondjuk éppen az Alpokból jöttünk, ahol számos szép példáját találtuk a szabadtéri skanzenoknak). A bunkerekhez semmilyen információs tábla nincsen, a fákra festékkel vannak felfújva nyilak, a településen volt ugyan kiállítás a déli védvonalról , de úgy emlékszem ez vándorkiállítás, így ez sem lesz stb...



csart
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.01.12. 13:23

mano írta:Szia Csart!
A gönyűi bunkerekre gondoltam: http://www.rtlhirek.hu/cikk/42181 Sztem csak a helyiek pillanatnyi fellángolása volt a felújítás, és nem lett belőle semmi. :?:


A gönyűi bunkerek nem II. világháborúsak, sokkal korábbi építésűek:
Öt romos, elhagyott katonai bunker bújik meg a gönyűi erdő fái között. Az épületeket még az 1800-as évek végén építette a győri ágyúgyár, hogy ezekből figyelhessék a városból kilőtt lövedékek pontos röppályáját, becsapódási helyét.
A bunkerekhez kisvasút szállította az embereket az erdőn keresztül, amelynek sajnos ma már nyoma sincs: a vasút megszűnt, a síneket felszedték, mindössze a helyén futó, ma is Kisvasútnak nevezett erdei út és az egykor kiindulópontul szolgáló, hasonló nevű győrszentiváni utca őrzi az emlékét.
A helyiek még emlékeznek arra is, hogy a katonák tankokkal jártak rapsickodni az útvonalon, sárral kenve be a járművek azonosító jelét, s a vadászok kénytelenek voltak a KRESZ-ben ugyan nem szereplő, de mindenképpen hasznos „Tankkal behajtani tilos!" táblákat állítani a leágazásokhoz...

A bunkerek az oroszok itt-tartózkodásakor sem álltak kihasználatlanul; itt teljesítettek szolgálatot a közelben lévő, ma is hasonló célokat szolgáló katonai lőtér őrei, nyomukat a bunkerek falán – néhol meglehetősen pajzán – feliratok, szösszenetek jelzik. A bunkerek sorsa azóta nem éppen sikertörténet: van, amelyikbe csavargó gyerekek vagy hajléktalanok költöztek, egy másikat takarmánytárolásra használtak, egy kétemeletes épületet pedig a vadászok vettek birtokba, magasles gyanánt.
Törzsök Gyula gönyűi polgármester szeretné megmenteni az ipar- és hadtörténeti szempontból egyaránt érdekes vasbeton bunkereket az utókornak. Első ötletként a helyi védettség alá helyezés jött szóba, amelyről rendelet meghozásával az önkormányzat dönt, ez azonban olyan anyagi kötelezettségeket róna a településre, hogy a polgármester nem vállalta be. Azt azonban igen, hogy – legalább az állagmegőrzés szintjén – rendbe hozza a lepusztult bunkereket, többek között pótolja a földszintes épületeket egykor fedő, azóta az erózió következtében eltűnt földréteget.
A bunkerek teljes felújítása összesen ötmillió forintba kerülne, ennek előteremtésébe vállalkozókat is szeretnénk bevonni, de elképzelhetőnek tartom az együttműködést Győrrel is. A terület földtulajdonosai által fel nem vett, ezáltal az önkormányzatra szálló vadászati hozamot is fel tudjuk használni a célra, ez évente 200–300 ezer forintot jelent. Szeretnénk pályázatokon is pénzt nyerni a felújításhoz, amihez, ha szükséges, akár helyi védettség alá is helyezzük a bunkereket – mondta Törzsök Gyula polgármester, aki szakemberek bevonásával, szeretne az épületek belső, málladozó falának megóvására is megoldást találni. Távlati terv, hogy információs táblák is kerüljenek a bunkerek elé, már csak azért is – hiszen a gönyűi erdő több turistaútvonal része –, hogy a környék az itt nyíló hétféle orchidea és számos más természeti kincs mellett egy kultúrtörténeti érdekességgel is szolgáljon az erre járóknak.

http://www.kisalfold.hu/hirek/megmentik ... _/1179401/
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: mano » 2009.01.13. 11:47

Sziasztok!
Hüh, ezt nevezem információáradatnak, köszönöm. Tulajdonképpen, lehet, hogy pesszimista a hozzáállásom, de ismerve a települések nehéz és egyre nehezebb anyagi helyzetét –a vállalkozókról nem is beszélve- félő, hogy a szükséges 5 milliót nem fogják tudni előteremteni. :(
A pákai kezdeményezés tipikusan az ötlettelenséget példázza, hiszen számos esetben nem is feltétlenül az anyagiak okoznak nehézséget (kitenni pár információs táblát, az útra kavicsot szórni, hogy ne a fákra festett nyilakat kelljen követni, …), mint a hiányzó összefogás.
Nektek nincs látogatható bunkeretek?
Üdv.: mano
mano
 
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2009.01.07. 17:51

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: csart » 2009.01.14. 08:23

mano írta:Sziasztok!
Hüh, ezt nevezem információáradatnak, köszönöm. Tulajdonképpen, lehet, hogy pesszimista a hozzáállásom, de ismerve a települések nehéz és egyre nehezebb anyagi helyzetét –a vállalkozókról nem is beszélve- félő, hogy a szükséges 5 milliót nem fogják tudni előteremteni. :(
A pákai kezdeményezés tipikusan az ötlettelenséget példázza, hiszen számos esetben nem is feltétlenül az anyagiak okoznak nehézséget (kitenni pár információs táblát, az útra kavicsot szórni, hogy ne a fákra festett nyilakat kelljen követni, …), mint a hiányzó összefogás.
Nektek nincs látogatható bunkeretek?
Üdv.: mano



Szia Manó!

Valóban a pénz hiánya jelenti a legtöbb helyen a problémát, bár jó részét társadalmi összefogással/munkával ki lehet váltani. Onnan kezdve, hogy információs táblát helyeznek ki ki probléma vetődik fel. 1. Nem tudják mit írjanak rá. 2. Ha igazán jó minőségi időjárásálló táblát akarnak , annak megint ára van , amit lehet nem tudnak megfizetni. Persze vannak pozitív példák is, mint a Sziklakórház, ebben az esetben csak át kellett venni a kórházat az orvostörténeti kiállításra viszont mégis 100 millió forintot költöttek el!!! :!: De mondhatnám még a Citadella bunkert is, ezzel csak az a bajunk, hogy szerintem/tünk más jellegű kiállításnak is otthont adhatna, sajnos itt az elsődleges cél a túristák becsalogatása volt és nem az ismeretterjesztés, ehhez meg elég volt néhány bábu és pár fotó az ostromlott Budapestről.

Egyenlőre még nincs, de jelenleg is folytatunk "tárgyalásokat" három hasonló projectekkel kapcsolatban az Erődítés Történeti Egyesület nevében. Úgy néz ki , hogy anyagilag és a témában szerzett ismereteink is elégségesek egy-két iylen project megvalósításához.
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: mano » 2009.01.14. 11:35

Szia Csart!

Sziklakórházra 100 milliót költöttek? Te jó ég!

Kívánom, hogy a „tárgyalásaitok” sikeresek legyenek! Javasolnám, hogy az SZJA felajánlható 1 %-val kapcsolatban időben tájékoztassatok bennünket (én biztosan Nektek adom :) ), tetszik az oldalatok, nagyon informatív, és van élet a fórumon.
mano
mano
 
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2009.01.07. 17:51

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: csart » 2009.01.14. 21:15

Szia Manó!

Köszönöm az egyesület nevében a felajánlást, de sajnos csak jövőre kaphatunk 1%-ot. A "tárgyalások" pedig én is nagyon remélem, hogy sikeresek lesznek.

csart
csart
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.01.04. 21:48

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: Muskétás » 2009.01.17. 19:30

Sziasztok!

Az oldalon lévő írások közül a "Cap Gris-Nez-nél települt ütegek elfoglalása" című nagyon jól sikerült. Tudtok valami infót a brit partokon létesített ellenütegekről is? Az alábbi ábra a Todt-üteg keresztmetszetét mutatja. Lehet tudni mennyit volt akcióban ez az üteg és milyen eredménnyel?

Kép

Muskétás
Muskétás
 
Hozzászólások: 89
Csatlakozott: 2009.01.02. 18:51

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.01.20. 07:41

Kedves Muskétás!

Muskétás írta:Az oldalon lévő írások közül a "Cap Gris-Nez-nél települt ütegek elfoglalása" című nagyon jól sikerült. Tudtok valami infót a brit partokon létesített ellenütegekről is? Az alábbi ábra a Todt-üteg keresztmetszetét mutatja. Lehet tudni mennyit volt akcióban ez az üteg és milyen eredménnyel?


A németek 1940 végén létesítették Calais és Bolugne körül a következő ütegeket:
- 3 db 30.5 cm ágyú a Friedrich August ütegben, Boulogne-sur-Mer mellett
- 4 db 28 cm ággú a Grosser Kurfürst ütegben, Cape-Gris-Nez mellett
- 2 db 21 cm ágyú a Prinz Heinrich ütegben Calais mellett
- 2 db 21 cm ágyú a Oldenburg ütegben Calais mellett
- 3 db 40.6 cm ágyú a Lindemann ütegben Calais és Cap-Blanc-Nez között
- 4 db 38 cm agyú aTodt ütegben Cap-Gris-Nez-nél

A fenti ütegek egészültek ki a K5 vasuti löveggel, mely a közlekedő hajókat is pontosan el tudta találni. Churchill a német ütegek jelentette fenyegető veszélyre válaszul személyesen rendelte el, hogy a Dover körüli partokat és a kikötőt erősítsék meg. Ennek határásra a Doveri-öböl egyik oldalán két löveg települt a Winnie és később a Pooh még 1940 során. A két löveg 36,5 cm-es űrméretűek voltak, melyek eredetileg a King Gorge V.(V Görgy király) csatahajó tartalék lövegeiként készültek.
1940. augusztusában lőtte ki első lövedékét a Winnie a kontinensre, de hamar kiderült, hogy a német ütegekkel összehasonlítva pontatlanok és túl lassúak a lövedékek, ahhoz, hogy a német hajókat el tudják találni.
Az ütegek fő célja a német parti ütegek kiiktatása, vagy legalább ellensúlyozása lett volna, továbbá a német hajóforgalom megakadályozása. Ennek azonban nem tudtak eleget tenni. Ráadásul a két löveg a Luftwaffe támadásainak is ki volt téve, ezért erősen álcázni kellett, a lőszerraktárat pedig mélyen a föld alá építették, ahonnét vonat szállította a lőszert a lövegekhez.

Mivel a két löveg nem tudta blokkolni a még német hajóforgalam sem, a német ütegek kiiktatásáról nem is szólva, további erősítést kaptak:
- 3 db 15.2 cm-es ágyút a Fan Bay ütegben
- 4 db 23.4 cm-es ágyút a South Foreland ütegben
- 2 db 38.1cm-es ágyút a Wanstone ütegben
Továbbá három db első világháborús 342 mm-es tengerészeti ágyút is szolgálatba állítottak, mint mobil vasúti lövegek, melyet tengerészek szolgáltak ki. Ezek nevei: Gladiator, Scene Shifter és Piece Maker volt. Ezek az ütegek és főleg a vasúti lövegek már hatásosak voltak a hajóforgalommal szemben is.

Ekkor indult az igazai tüzérségi párbaj a német és brit parti ütegek között, mely 1944-ig tartott. A köznyelv Hellfire Cornernek kereszterte el Dover térségét, ahol a háború során a brit oldalon összesen 3059 riasztás volt a német ütegek bombázása miatt, melyben 216 civil vesztette életét és 10056 épületet döntött romba.
A Churchill által követelt és felállított parti ütegek legnagyobb kudarca 1942-ben történt mikor a német hadihajók: Scharnhorst, Gneisenau és Prinz Eugen sikeresen átkelnt a csatornán és az ütegek nem tudták megállítani, vagy elsüllyeszteni őket.
Az utolsó német lövedék 1944 augusztus 26-án ért brit területre.

bunkerman
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: Muskétás » 2009.01.20. 18:45

Köszönöm a részletes leírást. Esetleg lehet tudni, hogy az angol parti ütegek milyen hatékonysággal működtek?
Muskétás
 
Hozzászólások: 89
Csatlakozott: 2009.01.02. 18:51

Re: Erődvonalak, bunkerek

HozzászólásSzerző: bunkerman » 2009.01.21. 11:41

Muskétás írta:Köszönöm a részletes leírást. Esetleg lehet tudni, hogy az angol parti ütegek milyen hatékonysággal működtek?


A hatéknyságuk nulla volt. A német ütegeket egyetlen napra sem tudták hatástalanítani, amíg a szárzfödl felöl el nem foglalták azokat a szövetségesek. A német hajóforgalmat szintén nem tudták blokkolni.
Ezzel szemben a német ütegek teljes mértékben lefedtél a Doveri-szorost és a hajózást is meg tudnák gátolni, sőt Doverben komoly pusztítást is végeztek.

Az alábbi térkép mutatja a német ütegek lőtávolságát.
Kép
bunkerman
 
Hozzászólások: 377
Csatlakozott: 2009.01.12. 13:18

Következő

Vissza: Kérdések bunkerekről, erődvonalakról

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron