Szikla központ

[hauser]

Az biztos hogy a kórházi részen is lövöldöztek(Várkorház) van(volt) ott egy vasajtó amin gépistván golyónyomok voltak.
Olyan púpos volt a belső oldalán mint egy sündisznó.

[bunkerman]

Jártál a Sziklában? Mesélhetnél róla, szerintem többeket is érdekelne. Amúgy érdemes lenne megkeresni a Farkasrétiben a szikla halottainak síremlékét, hátha ad valami infót.

[Muskétás]

Sziasztok!

A Haris Béla név mond valakinek valamit? Állítólag ő tervezte meg a Szikla szellőztető rendszerét:

Az a váci származású, mérnök ezredes Haris Béla, aki a német megszállást követően mindent megtesz zsidó származású kollégái, beosztottai megmentésére. Az orosz csapatok előrenyomulása következtében a nyilas kormányzat alatt számos alkalommal szabotálja a németek pusztításra kiadott parancsait, nem hajlandó a korábban talán pont az ő munkája révén létrehozott építmények lerombolására, menti, biztonságba helyezi az Igazgatóság fontos dokumentumait a közeli újjáépítés reményében. 1945. március 27-én visszavonuló alakulatával és családjával együtt Vaskeresztesnél átlépi a határt. A háború befejezése után hazatér és szaktudásának köszönhetően 1946–1949 között pályája töretlenül ível felfelé. 1949-ben újra a hadsereg tisztje lett.

A Haditechnikai Intézet parancsnokának felterjesztett jellemzésben ”kiváló konstruktőr, a légó és gépészeti berendezéseknek egyetlen jelentős magyar szakembere”- ként szerepelt, s minden bizonnyal erre való tekintettel is soron kívül alezredessé léptették elő. Az újra behívott és szolgálatot vállaló tisztek elleni tömeges megtorlások 1950. májusától, őt sem kímélték. Haris Bélát 1950. augusztus 10-én az ÁVH letartóztatta, és minden ítélet nélkül az ÁVH felügyelete alá tartozó váci börtönbe szállítják. Meghurcolták és megalázták a fiatal mérnököt, akire egy honfitársa így emlékezett: „ Behoznak főnöknek egy harminchárom éves mérnököt, aki addig a Honvédelmi Minisztérium harminchárom fős tervezőcsapatát irányította ezredesi rangban.

Muskétás

[Küllős Imola]

Ki tud a Villányi út Budaörsi út találkozásánál levő ún. Szikla-központról, ahol egy 1956-os röplap (rémhír?) szerint szovjet tankokat rejtettek el?
Volt -e ilyen barlang/bunker?
Mi igaz ebből a hírből?
Sürgős választ kérnék! K. I.

[csart]

ha sürgős a válasz, akkor csak annyit írnék, hogy ebből semmi sem igaz , teljesen alaptalan rémhír.

[bunkerman]

Ki tud a Villányi út Budaörsi út találkozásánál levő ún. Szikla-központról, ahol egy 1956-os röplap (rémhír?) szerint szovjet tankokat rejtettek el?
Volt -e ilyen barlang/bunker?
Mi igaz ebből a hírből?
Sürgős választ kérnék! K. I.

A kérdés első részére azon legendák körébe tartozik véleményem szerint. Hallottam olyan történetet hogy a Gellért-hegy alatt gőzősök vannak elrejtve a hegyben, ez a harckocsis dolog egy másik variációja ennek. A történekek alapja, hogy a hegyben található a Sziklaközpont, mely elég nagy objketum és a II. világháború végén Budapest ostromakor szükségkórház is volt is, és elég nagy volt a befogadóképessége. A háború után pedig ismét a légvédelem irányító központja lett, ami előtte is volt.
A kérdés második felére válaszolva, igen létezik máig a Sziklaközpont mesterséges óvóhelye a hegyben kialakítva. Ebben a topicban számos hozzászólást találhat erről és néhány korabeli fotó is felkerült róla.

[pib]

Sziasztok
a napokban lattam egy filmecsket a Sziklakorhazrol, a Duna TV, Varos a Var alatt cimu tobb reszes adasanak negyedik reszerol van szo, akit erdekel letoltheti itt: http://tdyweb.wbteam.com/Utolag.php
figyelem!!!!
mar nem sokaig lesz fent....
ha az oldalrol eltunik, nekem megvan letoltve, csak merete miatt nem tudom hogy tudnam feltolteni valahova.
Ugyaott az arhivumban van tobb resz a Budapest Ostroma filmbol, talan ott is talalhattok erdekessegeket...

[Gracchus]

Ezt nem is láttam, köszi az ajánlót, letöltöm én is!

[pib]

Ezt nem is láttam, köszi az ajánlót, letöltöm én is!

Szivesen, ha erdekel nekem le van toltve a 3 resz is, ha talalsz ra megoldast szivesen feltoltom valahova, azonkivul ami meg erdekes lehet, ugyanonnan toltottem le a A Szentkorona Megmenekitese es a Szentjobb Tortenete filmeket, mindkettoben vannak utalasok az ovohelyekre.

[leto]

Kár, hogy nincs semmi!
De akkor hl van a "Szikla" vészkijárata? Már ha van egyáltalán...

A bananepulet udvararol, ha szembe allunk az epulettel annak jobb
oldalán van a tehergepkocsikkal is bejarható lejarat, de tobb kisebb
szemelybejáro is volt a pincebol, amig ott muködött az olp.

Az epulettol balra lovelt betonnal biztositott meredek kozetfal elott van
egy trafoallomas. Ezen trafohaz mogott van egy legvedelmi ajtoval
lezart bejarat ami egy rovid vizszintes szakasz utan egy kb. 30 meter hosszu
lejtos szakaszban folytatodik es egy meroleges elagazas utan kapcsolodnak a
geptermek.

Ezek a 70-es evek vegen lettek elkeszitve athalmozott dolomitban,
igy minden betonidomko falazattal lett biztosítva. Az ujonnan epitett resz
ossze lett kotve a regi rendszerrel, tehat annak bovitese volt es a
hirkozlesi kabeleken kivul az eroatviteli kabelek is itt lettek bevezetve.

[csart]

Szia leto!

A múltkor pont azon gondolkodtunk , hogy melyik rész mikor épülhetett, azt feltételeztük, hogy a két rész közül esetleg valamelyik később készült.
Köszönjük a hasznos hozzászólást!

[Noe7]

A "Szikla Központ" ma is használatban lévő katonai objektum.

[nikola]

Sziasztok!

Nagy érdeklődéssel olvastam a bejegyzéseket.
Nos én a Sziklában dolgoztam 17 éven át(1975-től). Minden zegét zugát ismertem, a szellőző rendszertől a kábel alagutakig.
Biztosan állíthatom, hogy nem volt alagút a Citadellához. Ellenben Édesapámtól hallottam, hogy a tervek szerint
egy kitólható légvédelmi tornyot terveztek ereedetileg a tetejére, de ezt a háború kitörése meghiúsította.

[nikola]

Noe7
Nemtudom, hogy az információd honnan származik, de a Sziklát már egy évtizede, nem használják katonai célokra. Teljesen kibelezték.

[hadsz]

A "Szikla Központ" ma is használatban lévő katonai objektum.

Egészen véletlenül nem a veszprémi sziklával kevered? Ugyanis az valóban aktív NATO objektum.

[csart]

Ugyan ezt akartam én is kérdezni !

[bunkerman]

Nem a Sziklához tarozik, azonban közel van hozzá:

Sólyom-Szabó: A zuglói nyilasper című könyv 174. oldala

...
Elnök: 1945 óta találkozott valakivel vádlott-társai közül?
Szőke: Igen. 1953-ban felkerestem Mészáros Lászlót Szentesen. Felelevenítettük az 1944-es időket... Mészáros ekkor mesélte, hogy a Mányoki úton lévő nyomozó irodábóa több foglyot bekísértek, ezek már fejesek voltak, aiket a kihallgatás után levittek a Gellérthegy alá a melegforráshoz "sétáltatni". Ezalatt azt értette, hogy kivégezni....

A melegvízforrás már akkor az utca szint alatt volt, ma a gellért hegyi fürdőalagútból közelíthető meg. Erről esett már szó egy másik potban a fórumon. Szóval kivézgés helyszíne is volt az egykori törökök által használt forrás.

[bunkerman]

Egy újabb érdekes idézet ezúttal kimondottan a Sziiklához kapcsolódóan:

Gorka Pál: Budapest elárulva 38. oldal (Oak-Tree Books,1986):

"Kirándulásunk többek között elvezetett a Sashegy mélyébe, ahol hatalmas mennyiségű páncélelhárító rakétákat- Panzerfaust és Panzerschreck- valamint kézifegyvereket találtunk.Ezenkívűl egy kisebb hadikórház felszerelést, értékes műszerekkel és gyógyszerekkel, kötszerrel, valamint rádió állomást és elektromos telepet, generátorokkal és tartozékaival.Egy másik ilyen kiruccanás elvezetett a Kis-Gellérthegy alatti országos légvédelmi szikla központba melyet egy régi kőbányába vájtak, pontosan nagyanyámék villája alatt."
(ez a villa a mai Schweidel u.-ban lehet, mivel egy másik lapon Vörös János vezérezredes villájával szemben- ami a Muskotály u.-ban volt - említi.)
"Óriási kőtörmelék halmok mögött rátaláltunk a jól elrejtett páncélajtóra, mely e földalatti labirintusba vezetett.Miután néhányszáz métert haladtunk enyhén lejtő folyosón, nem sokat törődve a folyosón heverő éles lőszerekkel melyeket csak hiányosan világított meg kézilámpánk fénye ahogyan előre hatoltunk,- egy óriási teremben találtuk magunkat.A terem egyik falát teljesen elfoglalta egy hatalmas méretű térképe Magyarországnak és a környező államoknak.A terem közepét egy bonyolult kapcsolótábla jobban mondva kapcsolóasztal foglalta el félköralakban.A rádióvevők és az összes kapcsolók kifogástalan működőképes állapotban voltak és a hadsereg által hátrahagyott elektromos telepekről táplálódtak. -....-Egy másik teremben egy kórház részleget találtunk, fegyver raktárat, lőszerraktárat, elektromos központot és jól felszerelt gyógyszer valamint élelmiszer raktárat.Ezt a helyet; Aladdin barlangját napokig látogattuk és kimentettünk sok könnyű kézifegyvert, kisebb méretű robbanótölteteket, tábori telefonokat, gyutacsokat, és ráadásul még egy tankelhárító nehézpuskát eredeti fémdoboz csomagolásban, a velejáró robbanófejes töltényekkel."

[Gracchus]

A citadella kapcsán az alábbi bejegyzés olvasható egy könyvben, elég sok minden kimaradt a leírásból, de azért hasznos kiegészítés:

Citadella
Az 1854-ben épült Citadella a II. világháborúban tett szert katonai jelentősségre. Már 1939 előtt idetelepült a budapesti légvédelmi rendszer néhány parancsoksága. A háború kitörése és különösen a Németországot érő angol-amerikai terrorbombázások tapasztalatai arra késztették a honvédség vezetését, hogy megerősítsék Budapest légvédelmi vezetési pontjait. Így a Kis-Gellért-hegy lábánál fekvő „Sziklaközpont” mellett a Citadella vált a légvédelmi irányítás egyik központjává. 1943. január 15-én egy vezérkari értekezleten úgy döntöttek, hogy a Citadellát „légvédelmi erődnek” építik ki. Erre a célra mintegy 5 millió pengőt különítettek el, és ennek java részét 1944 végéig fel is használták. A tervek szerint a Citadellában gáz- és bombatámadások ellen védhető vezetési pontot, valamint egy légvédelmi lövegekkel felszerelt betontornyot kívántak létrehozni. Az építkezéseket meggyorsította a Magyarország ellen 1944. április 2-án meginduló angol-amerikai légi offenzíva, ám a tervezett légvédelmi rőd nem készült el teljesen, a betontorony építése pedig el sem kezdődött. Budapest végül több tucatnyi súlyos légitámadást élt át, a halálos áldozatok száma meghaladta a 3500 főt. A Citadellában a honvédség egy légvédelmi ágyús és két légvédelmi gépágyús ütege települt, de lövedékeikkel a 6000 méternél magasabban repülő bombázókban csak csekély károkat tudtak tenni.
Budapest ostroma során a Citadella sokáig csak hírközpontként játszott szerepet. 1945. február 8-10 között a Gellért-hegy lejtőjén már háztól házig folyt a harc, és a Citadellában egyre több német és – kisebb számban – magyar katona szorult. Szovjet részről a 83. tengerészgyalogos dandár, a 316. szovjet lövészhadosztály, valamint az átállt magyar katonákból szervezett önkéntes alakulatok több százada (a későbbi Budai Önkéntes Ezred) vett részt a Citadella elfoglalásáért vívott harcokban. A szovjet és magyar önkéntes rohamcsoportok február 11-én délelőtt, T-34-es harckocsik fedezete alatt érték el az erődítményt. A németek kitartottak addig, amíg a védősereg zöme a hegy északi oldalán át vissza tudott vonulni. A déli órákra a védők nagy része elmenekült, maradékuk bevárta a szovjet csapatokat és megadta magát.
A félkész légvédelmi bunkerben jelenleg egy kiállítás látható Budapest ostromáról.

Unvgáry Krisztián, Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában.